Ma folytatódik az egyeztetés a kormány és a távközlési cégek között a július 1-jétől bevezetni tervezett távközlési adóról. Az biztosra vehető, hogy a kabinet eredeti terve szerint percalapon állapítják majd meg az új terhet, így a hívások után (percenként) két forintot kell fizetni, de hasonló adó érinti majd az sms-eket is.
A Napi Gazdaság birtokába került jogszabálytervezet szerint a magán-előfizetők havonta − az egy hívószámról indított hívások után − tízperces kedvezményt kapnak majd, ha pedig valaki ugyanazon cégtől több hívószámmal rendelkezik (például mobil- és vezetékes-előfizetéssel), akkor a mentesség azon hívószámra vonatkozik, amelyhez a legmagasabb adóösszeg kapcsolódik. A mentesség \"gondolata\" feltehetően még nem jelent meg a telefonadó ötletét megfogalmazó Széll Kálmán Terv 2.0-ban, így elképzelhető, hogy emiatt nem is folyik majd be az ez évre tervezett 30, 2013-tól pedig 52 milliárd forint, szakértők szerint a kedvezmény éves szinten több száz millió forintos kiesést eredményezhet. Magyarországon mintegy 12,7 millió távközlési előfizetés működik, arról azonban nem áll rendelkezésre publikus adat, hogy ebből mennyi a magán-előfizető.
Az előfizetők havonta átlagosan 170 percet telefonálnak, ebből jön le a 10 perc, azaz egy átlagos felhasználó havi 340 forint helyett 320 forintot fizet majd. Az utóbbi idők tárgyalásainak eredménye lehet az is, hogy a tervezet maximálná az adó mértékét, magánszemélyeknél havi 700, az üzleti előfizetőknél pedig 2500 forintban. Az új adót a szolgáltatók szedik majd be, a cégeknek az összeget akkor is meg kell fizetniük, ha az ügyfél nem fizette be a számlát és így az adót sem.
Az érintettek az elmúlt napokban folyamatosan egyeztettek, úgy tudjuk, a kormány \"csak\" abban volt érdekelt, hogy idén beszedje a tervezett 30 milliárd forintot, 2013-tól pedig az évi 52 milliárdot. Információink szerint a kétforintos összeg nem közgazdasági számítások, hanem egy fordított megközelítés eredményeként alakult ki, vagyis az 52 milliárd forintot osztották el az éves sms-, illetve hívásszámmal.
A kormány ezzel egy átláthatóbb javaslattal állt elő, a távközlési cégek ugyanis nyilvántartják − és az ügyfél számláin is közlik − például az elküldött sms-ek számát, illetve az ügyfél forgalmát, amelyekhez megfelelő informatikai támogatással egyszerűen hozzárendelhető az adó.
Az elképzelések azonban megosztották a távközlési cégeket. A forgalomarányos díj hívei szerint tervezhetőbbé teszi a végösszeget, így az árérzékenyebb ügyfelek \"szabályozhatják\" költségeiket, a mobilszolgáltatók által szorgalmazott átalánydíjas rendszerre pedig ez nem igaz. Utóbbi esetben az évi 52 milliárd forintos célt elosztották volna az itthoni előfizetések számával, ami egységenként havi 300-400 forintos költséget jelentett volna − a percdíjas átlagokhoz hasonlóan.
A mobilcégek forgalma és egy előfizetőre jutó árbevétele jelenleg lényegesen magasabb, mint a vezetékes szolgáltatóké, átalánydíjas adóval pedig a vezetékes telefont használókat a havi számlájuk összegéhez mérten nagyobb mértékű emelés érintené, mint a mobil-előfizetőket − a mobiltársaságok ezért támogatták a \"havidíjas\" változatot.
A percalapú adóval azonban a kisebb forgalmat bonyolító, jellemzően szociálisan érzékenyebb ügyfeleknek is akkora (azaz relatíve magasabb) terhet kell vállalniuk, mint például a sokat telefonáló direktmarketing- vagy callcenter-cégeknek. Szakértők szerint ugyanakkor e cégek többsége már áttért − vagy a jövőben tervezi − az internetalapú telefonálásra (például a Skype használatára), amit nem érint az új adónem.
