A hatékonyabb és olcsóbb közösségi közlekedés szellemében vasárnaptól nyolc százalékkal csökkentették a vasúti és távolsági autóbuszjáratok számát, az év végéig jelentősen átalakítják a tarifa- és kedvezményrendszert. Eközben a cégeket sem hagyják érintetlenül, és a jogszabály is napokon belül változik.
Karcsúbb lesz a MÁV
Az elmúlt húsz évben mindegyik kormány megpróbálkozott a MÁV karcsúsításával. Ezt hol önszántából, hol pedig a finanszírozó bank nyomására tette, illetve tette volna. Ugyanis voltak olyan pénzintézetek, amelyek rendre azt kérték a kölcsön \"fejében\", hogy a MÁV a 7200 kilométeres pályából zárjon be háromezret. Ám miután a kormányok tisztában voltak azzal, hogy ez komoly politikai ellenállást váltana ki, rendre \"elmagyarázták\" a bankoknak, hogy végül miért nem léptek. A pénzintézetek pedig, elfogadva az érveket − az utóbbi időkig − viszonylag könnyen folyósították az újabb és újabb, egyenként több tíz milliárd forintos hiteleket, tudva, hogy az állam végül jótáll a vasúttársaság kölcsönéért. És valóban, a büdzsé rendre konszolidálta a céget, legutóbb a múlt évben mintegy 50 milliárd forint erejéig − bár eredetileg háromszázmilliárd forintos hitelt akart átvállalni.
A vélt karcsúsításnál a legnagyobb lépést a Bajnai-kormány tette, amikor több mellékvonalon megszüntette a vasúti közlekedést. Ez azonban nem hozott jelentős megtakarítást, hisz a pályát fenn kell tartani, a személyzeti és az anyagi kiadások sem csökkenthetőek érdemben. Az Orbán-kabinet úgy igyekszik csökkenteni a költségeket, hogy a bezárások helyett ritkítja a járatokat, amitől idén 8, éves szinten pedig 12 milliárd forintos megtakarítást vár. Azt azonban egyelőre nem sikerült igazolni, hogy ez pontosan miből és hogyan keletkezik, hisz a pályahasználati díjat, a valamivel kevesebb dolgozót a későbbiekben is fizetni kell, így a MÁV leginkább az üzemanyagon spórolhat. Az átszervezés része, hogy felszámolják a párhuzamos (vasúti, autóbuszos) közlekedést, ami érinti például a Budapest−Győr, Budapest−Miskolc, Budapest−Szeged vonalakat. Ez már a Gyurcsány-kormány tervei között is szerepelt: akkor a több hónapos polémia azzal zárult, hogy a nagyjából párhuzamosnak gondolt vonalakon az egyik vagy másik közlekedési ág felszámolásával lesznek olyanok, akiket ez hátrányosan érintene. Emiatt akkor nem léptek, a jelenlegi kormány pedig ilyen részletekben nem merült el.
Átszervezik a vállalatokat
A mostani közlekedési vezetés dolgozik a kedvezményrendszer átalakításán is. Ennek szintén komoly előzményei vannak: Kóka János miniszter idején a különböző egyeztetések kudarcától tartva maradt el az átszabás. Az Orbán-kabinet most azzal számol, hogy az új rendszer életbe lép az idei második félévben. Jelenleg több tucat fajta kedvezmény létezik a MÁV-nál és a Volánoknál, s egyes becslések szerint az utasok csupán tíz százaléka utazik teljes árú jeggyel.
A vasárnap életbe lépett menetrendek összehangolásával elindult a folyamat, ezt követően jön a tarifa- és kedvezményrendszer átalakítása, a MÁV és a Volán-társaságok átszervezése. A 24 Volán-cégből még az idén 6-8 lesz. Eközben a MÁV-csoportot is átszervezik: a MÁV Zrt. mérete és szerepe is csökken, a feladatok döntő része a személyszállító MÁV-Start Zrt.-hez kerül. A Napi Gazdaság információi szerint a Nemzeti Közlekedési Holding létrehozását a cégeknél lévő ingatlanvagyon kezelésének nehézsége akadályozta. Sok vagyonelemre zálogjogot is bejegyeztek. Ha az ingatlanok máshová kerülnének, az felborítaná a MÁV mérlegét. Emiatt most egy másik koncepció megvalósításán dolgozik a fejlesztési tárca. Az átalakításnál a MÁV által kezelt vagyon (elsősorban ingatlanok) jelentős része visszakerülne az államhoz, ehhez viszont a jelzálogok miatt tárgyalni kell a bankokkal.
A Volánok korábban kedvezőbb pénzügyi helyzetben voltak a MÁV-nál, de mára ez is kezd megváltozni. A társaságok ugyanis tavaly 13 milliárd forint veszteséget hoztak össze, jórészt mert az önkormányzatok nem fizették ki a megrendelt helyi közlekedési szolgáltatást teljes egészében. (A MÁV is rendre ezért halmoz fel veszteséget, mert neki az állam, mint megrendelő marad adósa). Most az a terv, hogy az önkormányzatok − egy meghatározott időre − előre fizessék ki a megrendelt szolgáltatás árát.
Átszabják az alapokat is
A jogi környezet változóban: a parlament tegnap este szavazott a személyszállítási törvényhez benyújtott módosító indítványokról, a jogszabályt várhatóan a jövő héten el is fogadja az országgyűlés. Ez több új dolgot tartalmaz. Miközben szerepel benne a kötött pályás közlekedés előnyben részesítése, esetenként nagy teret ad az \"alternatív\" közlekedésnek, és például bevezeti az iránytaxi-szolgáltatás lehetőségét.
A törvényjavaslathoz 85 módosító indítvány érkezett. Mindegyik parlamenti párt és a függetlenek is számos javaslattal álltak elő. A jogalkotás folyamatában a munkáltatók részéről a legnagyobb ellenállást az a pont váltotta ki, amely a munkáltató számára kötelezővé tenné, hogy 86 százalékban megtérítsék a munkába járás költségeit a helyi közlekedésben is. A két elfogadott módosító közül az egyik a munkáltatói költségtérítéssel kapcsolatos részletszabályokat továbbra is kormány jogalkotási feladatkörébe utalta, így idén ennek szabályai nem változnak.
