Bár Magyarország flow-mutatói jók − a folyó fizetési mérleg szufficites, a háztartások óvatosan fogyasztanak és kontroll alatt van a költségvetési hiány −, mégsem megy a kilábalás, mégpedig a hosszú távú kiszámíthatóság hiánya miatt − fogalmazott Kaderjákné Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója az OECD országjelentését megvitató kerekasztal-beszélgetésen. A hitelezés csökkenését eredményező banki forráskivonással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ahhoz az európai szabályozási változások is hozzájárultak.
A kiszámíthatóság mellett fontos volna a döntés-előkészítés javítása, a döntések összehangolása, illetve a kormányzati intézkedések kommunikációjának erősítése − mondta Csaba László, a CEU professzora. Nem ritka, hogy a kabinet azokkal sem tudja megértetni egy-egy döntés hasznos voltát, akik az adott lépéssel nyernek. A legfontosabb feladat a potenciális növekedési ütem emelése − húzta alá.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az OECD által felvetett hatékonysági problémák kapcsán úgy fogalmazott: \"aki a GDP 4 százalékából többet kihoz, annak én kezet csókolok\". Az államtitkár szerint a kormány igyekszik szabályozási eszközökkel is lőni a súlyos népegészségügyi adatokra, ezt célozza a nemdohányzókat védő törvény és a népegészségügyi termékadó is. Az OECD azon javaslatára, amely szerint az alapellátásban meg kellene szüntetni a háziorvosi praxisjogot, mert az a belépést korlátozza, Szócska úgy reagált, hogy inkább a praxisok kereskedelmét támogatják, méghozzá a Praxisváltó program 200 millió forintos forrásával.
