Végleg vége a hedonizmusnak

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Megdöbbentő adatot erősített meg a GfK Hungaria piackutató intézet a karácsonyi kiskereskedelmi szezonalitás jelentőségének csökkenéséről. A KSH adataiból is kiszámolható, hogy a decemberi kiskereskedelmi szezonban 2006 óta folyamatosan csökken a háztartások költekezésének megugrása. A cég háztartáspaneljéből kiderült, hogy 2006 volt az utolsó év, amikor az általános trend érvényesült, vagyis a decemberi időszakban a költekezések átlagosan 25 százalékkal ugrottak meg. A tavalyelőtti volt a mélypont, akkor az előző hónapok átlagához képest mindössze 11 százalékkal nőtt a költekezés. Tavaly valamelyest erősödött a kiadás, de még így sem érte a 20 százalékot.

A GfK adatai szerint a kiskereskedelmi piacra már a 2007-es \"megszorítások\" is erős hatással voltak, de a 2008-as pénzügyi krízis után bekövetkezett válság egyértelműen visszavetette a karácsony jelentőségét. A múlt év abban különbözött a korábbiaktól, hogy a háztartások bizalma erősödött a kormányváltást követően, ám összességében a költések nem érték el (mennyiségben) a 2006-os szintet.

A GfK elemzéséből kimaradt a karácsonyi szezon elhúzódásának hatása, ami más elemzők szerint szintén hat a decemberi költekezésekre. Elsősorban nem az ajándékvásárlásokról van szó, hanem arról, hogy a háztartások az ajándékozás mellett ekkor szerzik be a téli ruhaneműket, sportfelszerelést, és a decemberi költekezések megugrásában jelentős szerepet játszott a lakásfelszerelési, lakberendezési cikkek megvásárlása, egyrészt az ünnepek miatt, másrészt mert decemberben mindig nagyobb volt a választék. Ám a kiskereskedelem átalakulásával a decemberi költekezések jelentős része januárra, a nagy leértékelések idejére húzódott át. Január első két hetében a bevásárlóutcák és az outletek lényegében karácsonyi forgalmat bonyolítanak le. Ezt alapul véve a 2006-ban tapasztalt 25 százalékos növekedés belátható időn belül nem tér vissza, mint ahogy a 2006 előtti fogyasztásnövekedés sem ismétlődik meg.

A 2000−2006 között mért kiskereskedelmi forgalomnövekedés rendre a GDP-növekedés felett teljesült, volt olyan időszak, hogy 10 százalék feletti volumenerősödés mutatkozott, miközben a gazdasági mutatószám csak 3-4 százalék közötti emelkedést jelzett. Az elemzők abban az időszakban súlyos kritikát mondtak arról, aki hedonista fogyasztásról beszélt, hiszen a magyar háztartások felszereltsége, élelmiszer-fogyasztása a kilencvenes évek nagyobb részében messze elmaradt a nyugat-európai szinttől, magyarul: az elemzők szerint nem történt más, mint a kialakult igények kielégítése. Ám ma már egyértelmű, hogy a költekezések túlnyomó része hitelvezérelt volt, és a 2007-es kiskereskedelmi visszaesés közben már érezhető volt, hogy a háztartások jelentős része túlvállalta magát a kölcsönökkel. A pénzügyi krízis pedig egyértelművé tette, hogy átgondolatlan kockázatot vállaltak a fogyasztók egy-egy lapostévé, új autó vagy egy modernebb mosógép reményében.

Ugyanakkor az, hogy a kiskereskedelem 2009-ben nem omlott úgy össze, mint Európa több keleti országában, annak köszönhető, hogy egy viszonylag szűk réteg képes volt felszínen tartani a nemzetközi láncokat és az ügyesen gazdálkodó magyar kis- és közepes vállalkozásokat.

Ám idén a vállalati szektor költségeit növelő új adók miatt a fogyasztás gerincét adó \"középréteg\" nem számíthat komolyabb fizetésemelésre, a kis- és középvállalkozások a megrekedő gazdasági növekedés és a várható recesszió miatt nem jutnak többletbevételhez, így nem lesz, ami megállítsa a fogyasztás csökkenését. Ráadásul a decemberi időszak után egy rendkívül kemény 2,5-3 hónap következik, ami számtalan közepes és kisvállalkozás sorsát pecsételi meg. Az élheti túl, aki a mostani, decemberi időszakban képes a forgalomnövekedésből \"hasítani\", és megfelelő tartalékai maradnak a januári első két hétre, ami még többletet hozhat számára, ugyanis az utána következő időszak a korábbi évek hedonista piacához képest aszkéta lesz.