Nem bölcsek a magyar cégek

A magyarországi cégek jobban utánajárnak a vevőik múltjának, mint az európai átlag, ám ezt leszámítva nem túl innovatívak abból a szempontból, hogyan védekezhetnének a késve fizetett számlák ellen. A hitelképességet például csak 29 százalék ellenőrzi. Az európai cégeknek ez fontosabb szempont, mint az, hogy mit csinált a partner az előző években − hiszen egy megbízható vevő is megroggyanhat. Azért már itthon is fontosabbak lettek az éven belüli kimutatások, a szégyenlisták, a céginformációs rendszerek kimutatásai, ahol annak is nyoma marad, ha a cégvezető, cégtulajdonos más vállalkozásai bajba kerülnek.

A kívánatosnál ritkábban élnek a készpénzes vásárlással a hazai vállalkozások − csak 25 százalékuk alkalmazza követeléskezelési eszközként −, az európai átlag 33 százalékos. Pedig ez kiemelten fontos eszköz lehetne, főleg azért, mert a magyar cégek jóval nagyobb arányban élnek a halasztott fizetés lehetőségével − az európai 63 százalékos átlaghoz képest 80 százalékban. Ennek oka a vevő megtartása. Meglepő, hogy ez fontosabb a saját likviditási biztonságnál is − a cégek ugyanis általában rosszul mérik fel, s nem is fordítanak kellő figyelmet arra, milyen ütemű kifizetést tudnak profitvesztés mellett elviselni. A forgási sebesség − a számla kiállításától annak kifizetéséig tartó idő − összesen 52 nap átlagosan.