Ez egy optimista szcenárió! − ismerte el Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a 2012-es költségvetés makroszámairól alkotott véleményeket a Magyar Közgazdasági Társaság pécsi vándorgyűlésén. Olyan variációk is készülnek a kormányzaton belül, amelyek kedvezőtlenebb helyzetre is felkészítenek minket. A büdzsé tervezetében szereplők mellett legalább két másik forintárfolyamra is szcenáriót kell készítenie az NGM-nek − mondta az esemény szünetében lapunk kérdésre az államtitkár. Egy másik kérdésre pedig úgy fogalmazott, hogy \"Magyarország nem tervez újabb megállapodást az IMF-fel, erre nem látok semmi okot, nincs ilyen terv. Az ország likviditása megfelelő, az idei devizakibocsátási szükséglet már fedezve van, ráadásul korábbra lehet hozni néhány kibocsátást a jövő évről, ha ehhez megfelelőek a piaci feltételek.\"
\"A 2012-es év három legfontosabb gazdaságpolitikai célja: a likviditás biztosítása, a strukturális átalakítások folytatása, valamint a politikai elkötelezettség − az utóbbi a döntések többségi társadalmi támogatottságát jelenti. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gazdaságpolitika nem tud működni többségi támogatás nélkül\" − jelentette ki előadásában Varga. \"A Széll Kálmán terv hét területén remél komoly megtakarítást 2012-ben a kormány. Ezek közül a tömegközlekedésben érdemi előrelépést nem látok\" − mondta Varga. E témában egyelőre csak szakértői tanulmányok készültek, az összevonások vagy megtakarítások viszont még nem látszanak − ismerte el önkritikusan.
A fajlagos munkaerőköltség infláció feletti növekedése komolyan rontja a versenyképességet, belép egy bértorlódás a rendszerbe, mindenki bérét el kell kezdeni emelni. Emiatt az történhet, hogy jelentős mértékben megnő a részfoglalkoztatás népszerűsége, persze ennek egy része csak névlegesen lesz részmunkaidős állás a valóságban, vagyis erősödik a szürkegazdaság − állapította meg Simor András MNB-elnök a jövő évi, kormány által javasolt 92 ezres minimálbérrel kapcsolatban. Szintén a csaknem 18 százalékos minimálbér-növelés miatt aggódik Parragh László, az MKIK elnöke, aki szerint ez a lépés tönkreteheti a könnyűipart, lassíthatja a mezőgazdaságot, valamint leszakíthat egyes régiókat. A tervezett bérkompenzációs megoldást pedig komoly bürokráciaerősítő lépésnek látja, amelynek egyik célja, hogy minél kevesebben vegyék igénybe ezt a lehetőséget.
