A biogáz sosem lesz olyan jelentőségű energiaforrás Magyarországon, amelyet akár a szélenergiához lehetne hasonlítani, ám a kormány terveiben ehhez képest is csak a rendelkezésre álló potenciál elenyésző részének hasznosításával számol − mondta Kovács Attila, az Európai Biogáz Egyesület elnökségi tagja a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján. Véleménye szerint a biogáz és a biomassza energetikai felhasználása hazai többletértéket, munkahelyeket és a vidéki életforma fenntartását is jelenti. A fosszilis energiahordozók ára emelkedik, a megújulóké pedig csökkenni fog − mondta a szakember.
Vitába szállt ezzel Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az is illúzió, hogy munkahelyteremtést lehet remélni az ágazattól. A megújulók önköltségcsökkenése egyelőre csak remény, amelyet a technológia fejlődésébe vetett bizalom táplál. Az energetikai célra felhasználható mezőgazdasági hulladék jelenleg ingyen van, ám ha az agrárium rááll a hasznosításra, és megkérik az árát, az az ilyen módon termelt energiát is drágítja majd.
Márpedig a magyar gazdaság fő versenyképességi tényezője épp az energia ára, amelyben a fosszilis energiahordozóknak nagy előnyük van, hiszen fajlagos költségeik sokkal kisebbek, mint az alternatívoké − hangsúlyozta Tótth András, az E.On Földgáz Trade értékesítésért felelős igazgatósági tagja. Egy orosz olajkitermelő 20 dolláros hordónkénti áron is nyereséghez jut, ezzel összehasonlítva nehéz nyereséges zöldenergia-projekteket létrehozni. Az atomenergia szintén nem olcsó, ha megújítási áron számolják el az árakban a beruházási költségeket − értett egyet Tótth Hegedűssel. A szakember a munkaerő-piaci érvek kapcsán úgy vélte, lehet, hogy az alternatív projektekkel új állások jönnek létre, de arra is figyelni kell, mennyi kerül veszélybe a gazdaság egészében, ha 10 százalékkal emelkedik az áram ára. Versenyképes energiára van szükség, Magyarország szűkös forrásait nem a kis hozamú projektekbe kellene fektetni, miközben Európa-szerte jelentős villamoseneriga-túlkapacitások vannak − hívta fel a figyelmet Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt., a magyarországi áramtőzsdét üzemeltető cég vezérigazgatója.
Hová tűnt a válság utáni 4-5 forintos áresés a nagykereskedelmi tarifákban, miért szembesül a lakosság emelkedő tarifákkal? − tette fel a kérdést Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke. Szintén megújulók kontra fosszilis árak körüli vitába szállt be Kaszab István, a Magyar Bioetanol Szövetség elnökségi tagja, aki olyan, pályázati források nélkül tető alá hozott projektekről számolt be, amelyek az energiaköltségek megfeleződését eredményezték a megrendelőnél.
A kerekasztal résztvevői többé-kevésbé egyetértettek abban, hogy hosszú távú szabályozás nélkül nem jöhetnek létre alternatív energiatermelő beruházások. Kaszab szerint a jelenlegi szabályozás kifejezetten gátolja a biogáz- és biomassza-erőművek építését. Hasonlóan látja a helyzetet Kovács Attila is, aki a biogázüzemek finanszírozásáról folytatott banki tapasztalatait osztotta meg: a hitelintézetek az ilyen projektekre boldogan adnak pénzt, ha a helyszín Szerbia, ám magyarországi beruházásokat nem finanszíroznak.
Ádám Viktor
