Csúnya meglepetést okozott a tegnap publikált beruházási statisztika: a KSH adatai szerint a második negyedévben 6,5 százalékkal zuhantak a nemzetgazdasági beruházások és negyedéves alapon is 2,4 százalékkal csökkent a volumen. A mínusz önmagában nem volt meglepő − főleg a kiábrándító GDP-adatok fényében −, ám ekkorára nem nagyon számítottak a szakértők. Az első negyedévben ugyanis csak 1,1 százalékkal csökkent a volumen, negyedéves alapon ráadásul már megindult a bővülés. Ezek alapján csak pár százalékos visszaesést vártak az elemzők.
Az összkép abból a szempontból változatlan, hogy az építőipar továbbra is katasztrofálisan gyenge, míg a feldolgozóipar erős, 20 százalék feletti bővülése miatt a gép- és berendezésberuházások pluszban tudtak teljesíteni − az is igaz viszont, hogy az első negyedévben a feldolgozóipari beruházások még majdnem ennek duplájával emelkedtek.
Ágazati bontás szerint már világosabb, hogy mi is okozta a vártnál nagyobb visszaesést. A már említett építőiparon túl a szállítás, raktározás majdnem 30 százalékos zuhanása a fő felelős. Ebbe a kategóriába tartoznak az autóút, autópálya, vasúti és városi személyszállítási beruházások is − ezt másként nem is lehet értelmezni, mint hogy az állami infrastrukturális fejlesztések leálltak, holott ezek mögött komoly EU-s pénzek húzódnak meg.
A másik említésre méltó ágazat az információ, kommunikáció volt. A szektor ugyan nem rendelkezik nagy súllyal, ám a majdnem 40 százalékos mínusz annak a fényében különösen meglepő, hogy mind a három mobilszolgáltató a tavasz folyamán kezdett bele hálózatbővítő fejlesztéseibe. Ezeket a harmadik negyedévben fejezik be, de a második három hónapban már jelentkezniük kellett volna − a háttérben elszámolási okok állhatnak. A KSH folyamatosan számolja el a negyedéveken átívelő beruházásokat − tájékoztatta lapunkat Sindele Miklós, a statisztikai hivatal szakértője. Az elszámolás így a beszállítóknak, kivitelezőknek kifizetett számlák alapján történik − tette hozzá. Ennek alapján nem zárható ki, hogy a kifizetések nem történtek meg, és a harmadik negyedévben jelennek meg a statisztikában.
Kisebb tételt jelentettek a komolyabb növekedést mutató ágazatok, az egészségügy, a szakmai, tudományos tevékenység, vagy a művészet, szórakoztatás. Itt néhány fejlesztés volt uniós forrásokból − például kórházrekonstrukciók vagy egyes egyetemi kutatólabor-beruházások.
A feldolgozóipar jó állapotban van, a nagy meglepetés az infrastrukturális beruházások oldaláról érkezett − mondta lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A jövő szempontjából fő kérdés is, hogy ezek a fejlesztések mikor indulnak el. A vasúti beruházásokra például 600 milliárd forint van félretéve − hozta fel a példát a szakértő. Ha ezek a fejlesztések nem indulnak meg, akkor komoly negatív számok várhatók a beruházásoktól a következő negyedévekben, de még szerencsés esetben is alacsonyabb lesz a pálya a korábban vártnál. A harmadik negyedév ebben az esetben enyhe mínuszt hozhat, míg az utolsó három hónap már enyhe emelkedést. Így összesen mínusz 1-1,5 százalék között lehet majd a teljes év beruházási volumen változása, ami lényegesen rosszabb a korábban vártnál − tette hozzá a Takarékbank szakértője.
A csalódást okozó második negyedévi GDP-adatok mögött a most közzétett beruházási statisztika állt, sőt egyes egyéb komponensek még jobbak is lehettek, kiindulva a gyenge tegnapi adatokból − véli Samu János, a Concorde szakértője. Ha a tegnapi adat megmaradt volna az előző negyedév egy százalék körüli mínuszánál, akkor a teljes második negyedéves GDP nem 1,5, hanem 2 százalék fölötti bővülést mutathatott volna − érvelt az elemző. (A második negyedéves részletes GDP-adatokat jövő csütörtökön teszi közzé a KSH.)
Fontos kérdés, hogy mi az oka az infrastrukturális beruházások ilyen mértékű zuhanásának − az első negyedévben \"csak\" 12,5 százalékkal esett a szállítás, raktározás ág −, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a feldolgozóipari bővülés lassult. A következő negyedévekre ezek ismeretében jelenleg nagyon nehéz előrejelezni, kifejezetten nagy ugrások sem zárhatók ki, jelentős a volatilitás − tette hozzá az elemző.
