Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A monetáris tanács (MT) a háromévente esedékes felülvizsgálat után az inflációs célt változatlanul a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határozta meg − adta hírül a jegybank tegnap. Az indoklás szerint ez az érték kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, figyelembe veszi a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkenti egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát.
A cél meghatározásakor az MT figyelembe vette, hogy Magyarország csatlakozni fog az eurózónához. Ha a csatlakozás előtt az inflációs várakozások nem kerülnek összhangba az eurózóna inflációs céljával, akkor a csatlakozás után nagyobb a valószínűsége a reálárfolyam túlzott felértékelődésének, a versenyképesség romlásának, a hitelezés indokolatlan mértékű megugrásának. A kockázatok akkor mérsékelhetőek, ha a nominális konvergencia már az eurózónához való csatlakozás előtt nagyobbrészt megvalósul − hívta fel a figyelmet a jegybank. Az MNB szerint a kormányzati gazdaságpolitika is hozzájárulhat az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához.
A most kitűzött inflációs cél következő felülvizsgálata legkésőbb 3 év múlva vagy a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II.) történő belépéskor következhet. A cél csökkentésére ezt megelőzően is sor kerülhet − hívja fel a figyelmet a jegybank −, amennyiben a tanács úgy ítéli meg, hogy ezzel segíti a gazdaság konvergenciáját az eurózónához.
Az ülésen a csökkentés lehetősége felmerült − mondta Simor András MNB-elnök kedden. Ugyan a környező országok többségében már alacsonyabb ez a szint és a jövőben szükség lehet a mérséklésre, de az MT szerint először a monetáris politika hitelességének erősítésére van szükség, ezután jöhet a célszint csökkentése.
Piaci vélemények szerint is jó megoldás, hogy a jelenlegi szinten hagyta a célszintet az MT. Még nem látszik, hogy mikor csatlakozik Magyarország az ERM II.-höz, van még idő a módosításra − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ráadásul a magyar fogyasztói árindexben nagyobb súlyt képvisel a volatilisabb élelmiszer, energia, mint a harmonizált európai árindexben, ami újabb érv a három százalék mellett. Fontosabb viszont a nominális felzárkózás, azaz a bérek és az árszínvonal hozzáigazítása az európai színvonalhoz, anélkül hogy elszabadulna az infláció. Ugyanis enélkül nem illeszkedhet a gazdaság állapotához az alacsony eurózónás kamatláb, ami buborékokhoz vezethet, mint az látható volt néhány, perifériás uniós országban − emelte ki a Takarékbank elemzője.
