Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarország energiatranzitőri, illetve -transzportőri szerepére vonatkozó koncepció nem most merült fel először, a \"kelet és nyugat közötti híd szerep\" lehetősége évekkel ezelőtt előkerült − mondta a Napi Gazdaságnak Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és közép-kelet-európai vezetője. Ezt − az ország földrajzi elhelyezkedése mellett − a világszínvonalú szakembergárda alapozza meg, de hozzájárul az a tény is, hogy keleten energiatöbblet van, a nyugat pedig nettó energiaimportőr. Az európai atomerőművek leállítására vonatkozó döntésekkel hazánk ilyen szerepének lehetősége a korábbiaknál konkrétabbá vált. Mindezt a paksi bővítés is erősíti − annak ellenére, hogy az elsődleges indok a hosszú távon versenyképes és alacsony környezetterhelésű magyarországi villamosenergia-ellátás − tette hozzá Kiss.
A szakértő szerint az is teljesen világos, hogy a jövőben az áramtermelés meglévő, alacsony hatásfokú eszközparkját le kell cserélni korszerűbb gépekre, ezzel az energetikai szektor a gazdasági növekedés egyik motorja lehet, amelyhez hozzájárulhat a tranzitőri szerep munkahelyteremtő, adóbevétel-növelő hatása. A primer energiaforrások nagy része ugyan Magyarországon kívülről érkezik, a tiszta technológiák terjedésével azonban a hazai szénvagyon szerepe is felértékelődhet − ahogy ezt a parlament előtt lévő nemzeti energiastratégia is megfogalmazza. Minél gyorsabban lép Magyarország, annál nagyobb eséllyel válhat fontos energiatranzitőrré a környező országokkal folytatott regionális versenyben − hangsúlyozta Kiss. Az egyik legfontosabb terület a szakértő szerint a finanszírozási lehetőségeket meghatározó (befektetőbarát, azaz kiszámítható megtérülést lehetővé tevő) szabályozási környezet kialakítása nemzetközi benchmarkok alapján, figyelembe véve a nemzeti érdekeket.
A szükséges fejlesztések között az épülő tranzitgázvezetékek, illetve tározói bővítések mellett a villamos energia szempontjából az átviteli hálózat erősítése emelhető ki, de ugyanilyen fontos a hosszú távú áramvásárlási megállapodások lehetősége a Magyarországon belüli termelők és külföldi partnereik között. Kiss szerint mindebben kulcsfontosságú szerephez juthat az MVM Zrt. Ez egyben nagy tőkeigényt is jelent a társaság számára, mivel a projektek fejlesztését még a hosszú távú szerződések megkötése előtt be kell fejezni. A nyugati áramexport korlátja ugyanakkor, hogy a villanyáram stratégiai termék, ezért minden ország importfüggősége csökkentésére törekszik. Ez alól Németország kivételnek számít, mivel az ország gazdasági és politikai hatalma ellensúlyozhatja ennek jelentőségét, bár a tervezett atomerőmű-leállításokkal szemben komoly tiltakozást fogalmaztak meg a német középvállalatok, amelyeket a növekvő (import) áramárak tevékenységük elhagyására vagy annak más országba történő kihelyezésére ösztönözhet. Ez pedig német munkahelyek elvesztéséhez, adóbevételek kieséséhez és összességében a GDP csökkenéséhez vezethet.
