Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legtöbb európai bank optimista kilátásokkal tekint az energetikai projektek finanszírozására, a következő évben folyamatos növekedésre számítanak a pénzintézetek, amelyek szerint a saját oldalukon nincsenek likviditási problémák − derül ki a KPMG Power Sector Development in Europe − Lenders\' Perspective 2011 című nemzetközi tanulmányából. A pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás érdekében a villamosenergia-szektor projektfejlesztőinek − ideértve az állami tulajdonban lévő közüzemeket is − kellő körültekintéssel kell elkészíteniük projektterveiket. A fejlesztőket érintő egyik legnehezebben leküzdhető akadálynak a hosszú távú villamosenergia-átvételi megállapodások biztosítása látszik a bankok tapasztalatai szerint. A megkérdezett pénzintézetek emellett kiemelték, a sikeres projektfinanszírozás és a célországok kiválasztásának kulcskérdése a stabil szabályozási környezet. Mindezzel kapcsolatban a tervezett és jól kommunikált jogszabályváltozások mellett a visszamenőleges hatály elkerülését hangsúlyozza a tanulmány, ez a néhány európai országban az elmúlt évben tapasztalt eljárás ugyanis mind az egyes fejlesztések, mind a teljes piaci bizalom szempontjából hatalmas károkat okozhat.
A banki interjúkból kiderül, az új technológiák, illetve az ezer megawatt beépített kapacitás feletti nagyprojektek beruházásai (mind a víz-, mind a nukleáris energia területén) elképzelhetetlenek állami támogatás nélkül, az ezekhez kapcsolódó kockázatokat ugyanis a hitelezők másképp nem vállalják fel. A kormányok részvétele ugyanakkor nem jelent feltétlenül direkt anyagi ráfordítást, sok esetben hitelgaranciákkal, illetve átlátható szabályozással is csökkenthetők a kockázatok.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint az Európában szükséges befektetések elérhetik az 1900 milliárd eurót, a teljes beruházási összegből pedig legalább 60 százalékot a hitelintézetek biztosítanak majd. Az európai energetika tőkebefektetés-igénye elsősorban a fogyasztás növekedéséből, a termelőegységek elavulásából, illetve a szektor szén-dioxid-kibocsátását csökkentő törekvésekből adódik. Az Economist Intelligence Unit prognózisa szerint a kontinens energiafogyasztása 2025-ig 23 százalékkal emelkedhet, ami évi 1,4 százalékos bővülést jelent. A növekedést a közép-kelet-európai régió vezeti, amely összességében 36 (évi átlagban 2,1) százalékos emelkedésre számíthat, szemben a nyugati régiók 21 (évi 1,3) százalékos értékével. A KPMG becslése szerint emellett 2025-ig 267 gigawattóra energiatermelő kapacitás cseréje válik szükségessé. Az európai rendszerirányítókat tömörítő ENTSO szcenáriói az európai termelőkapacitás 128 és 355 gigawatt közötti bővülésével számolnak a vizsgált időszakban. Mindezek azt jelentik, hogy a következő másfél évtizedben az európai energetika összességében 700 és 1000 milliárd euró közötti befektetést igényel.
A növekvő villamosenergia-igények kielégítése, valamint az egyre szigorúbb környezetvédelmi normáknak való megfelelés érdekében a kontinens villamosenergia-piacán a szakértői becslések szerint mintegy 1900 milliárd euró összegű beruházási igény prognosztizálható az elkövetkező 25 évben. A pénzügyi szektor szerint számos szükségszerű, komplex energetikai projekt finanszírozása biztosítható lesz, azonban a KPMG szakértői úgy vélik, ez kizárólag akkor biztosított, ha a projektfejlesztő pontosan megjelöli a kockázati tényezőket, illetve azok számát és mértékét a minimálisra csökkenti. A becslések szerint közel ezermilliárd eurós pénzügyi alap létrehozására lenne szükség ahhoz, hogy több mint 600 gigawatt új termelőkapacitás létesülhessen Európában a következő 15 évben. Ennek az összegnek mintegy 24 százaléka a szélturbinarendszerekhez, 18 százaléka pedig a napenergia-fejlesztésekhez szükséges. Emellett jelentős új termelési kapacitások létrehozása indokolt a hagyományos termelési formák területén is, ideértve a szén-, gáz-, víz- és nukleárisenergia-termelést.
