A kormány otthonvédelmi programjának megvalósulásához még három rendelet hiányzik − hívta fel érdeklődésünkre a figyelmet Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az ismét elszálló devizaárfolyamok kapcsán. Nem ismert pontosan, miként alakul a gyűjtőszámlához kapcsolt állami garancia rendje, és azt sem szabták meg, miként kell a bankoknak kezelniük 2015-ben − amikor az árfolyamvédelem kifut − a megnövekedett tartozásokat. Arra a kérdésünkre, hogy mivel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ismét a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékos emelésének lehetőségéről beszélt, lehet-e ezt ténynek tekinteni, Müller úgy fogalmazott: a bankoknak rendeletekből és nem nyilatkozatokból kell tájékozódniuk. A jelenlegi fejlemények alapján ezt a megkötést csak úgy lehetne teljesíteni − fejtette ki −, ha a hitel futamidejét akár az adós várható élettartamán is túlnyújtanák. Ahhoz azonban, hogy a bankok a jelzálog-hitelezésben bevezessék a generációkon átívelő hitelezést − ami az angolszász piacon bevett gyakorlat − ismét csak jogszabályban kellene felhatalmazást kapniuk.
A hitelintézetek elvárnák a nyíltabb kormányzati kommunikációt is. Nem szeretnék ugyanis vállalni, hogy nekik kelljen minden esetben elmagyarázni az adósoknak: a havi teher növekedését csak a futamidő hosszabbításával lehet enyhíteni, minél alacsonyabb az egyik, annál hosszabb lesz a másik.
A szektorban alighanem azért is látják ezt sarkosan, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egyre furcsább elvárásoknak ad hangot. Felszólították ugyanis a pénzintézeteket, hogy adósaikkal közöljék, mennyi tartozás jöhet össze a gyűjtőszámlán, és mekkora lesz a védernyő utáni törlesztésük (Napi Gazdaság, 2011. augusztus 2.). Ehhez pedig tudni kellene például az árfolyamok és a pénzpiaci kamatok jövőbeni alakulását is. A banki szakemberek szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen tájékoztatás csak a későbbi panaszokat és reklamációkat alapozhatja meg.
Müller arra is kitért, hogy jövő pénteken úgy kellene eligazítaniuk a bankoknak azokat az ügyfeleket, akik szociális helyzetük miatt kerültek bajba, hogy a Nemzeti Eszközkezelő (NET) még mindig nem állt fel. Az sem mindegy, hogy a NET igénybevételének lehetőségeit miként szabályozzák majd − tette hozzá. Korrekt eligazítást pedig csak minden részlet ismeretében lehet adni.
