Átfogó programra vár az agrárenergetika

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A megújuló energia cselekvési tervében (NCST) megfogalmazott célok teljesítéséhez évente mintegy 9,6 millió tonna szilárd biomasszára lesz szükség 2020-ban, ebből 3,2 millió tonnát áram-, 6,4 millió tonnát pedig hőtermelésre fordítanak majd − állapítja meg a Magyar Energiahatékonysági Társaság (META) elemzése. A biogáztermeléssel és a megújuló motorhajtóanyag-gyártással kiegészítve ez 12−14 millió tonnát jelenthet. A META úgy véli, a mennyiség előállítható hazánkban, ennek azonban feltétele egy átgondolt bioenergetikai program, amelynek egyelőre nem sok jele látszik. A helyzetet illusztrálja, hogy a fejlesztők a jelenlegi 2-3 millió tonnás éves biomassza-felhasználás mellett sem tudják megfelelő áron lekötni az egy-egy projekthez szükséges 50-60 ezer tonnás mennyiséget − mondta a Napi Gazdaságnak Lontay Zoltán, a META elnöke.

Az NCST 2020-ig 400 megawatt új bioerőművi kapacitás kiépítését irányozza elő, a preferált 10 megawatt alatti egységekből 50-60-at, elsősorban magántőkéből megvalósítva. A cselekvési terv 2014 után számol jelentős felfutással a területen, a projektek azonban 3−5 év alatt valósulnak meg. Jelenleg a Magyar Energia Hivatalhoz befutott engedélykérelmek mennyisége sem alapozza meg a célitűzéseket. Lontay szerint a hazai beruházási környezet nem kellően attraktív, stabil jogi környezet és ösztönző rendszer hiányában. A befektetési aktivitást elsősorban a kötelező átvételi (kát) ár javíthatja. Az új kát-szabályozást megalapozó Pylon-tanulmány (Napi Gazdaság, 2011. július 5.) a META szerint a 10 megawatt alatti teljesítményű erőművek átvételi árát alulkalkulálja és megoldatlanul hagy szabályozási kérdéseket. Az NCST-t a szakma jó kiindulási alapnak tartja, azonban a végrehajtás eszközeinek kidolgozása már most nagy késésben van.

A biomassza-termeléssel kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben és a mezőgazdasági termelők körében is. A gabonatermelők érdekeltségének megteremtését gátolja a gabona magas világpiaci ára, illetve egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő erőművi portfólió a keresleti oldalon − hangsúlyozta lapunk kérdésére Roszik György, a Primawell Kft. ügyvezetője. Az energiaültetvényeken a gabonánál hosszabb távon, átlagosan 3−5 év után várható termés, de problémát jelent a művelési ágak közötti átjárhatóság hiánya is. Roszik szerint a gépigény többletkiadásainak elkerülésére megoldást jelenthetnek a betakarításra specializálódott vállalkozások, amelyek révén a megyénként tervezett 2-3 biomassza-erőmű körül 10-15 kilométeres sugarú körben betakarítótelepek jöhetnének létre.