A lakosság pénzügyi kultúrájának, tudatosságának fejlesztése több módon is megkezdődött, de elég széles az a réteg, amelyhez ez nem jut el, s megtakarításra sincs még csak reménye sem − derült ki több hozzászólásból is a Napi Gazdaság konferenciáján. Bacher János, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyfélszolgálati igazgatója kutatási eredményeik alapján elmondta: a válaszadók 60 százaléka vallotta, ha nagyon odafigyelne a költségeire, akkor sem tudna egyetlen fillért sem félretenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az öngondoskodással kapcsolatban néhány tényszám igen elgondolkodtató. Míg ugyanis lakás-takarékpénztári szerződéssel 1,25 millióan rendelkeznek, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz adat, az önkéntes pénztári tagok számának terén inkább szégyenkezésre van okunk. A bankkapcsolattal rendelkezők arányának az elmúlt két évben tapasztalt stagnálása (a korábbi határozottabb emelkedést követően) pedig arra utal, majdnem 20 százalék semmilyen módon nem szólítható meg.
Valódi öngondoskodás pedig − hangsúlyozta szinte minden előadó − nem létezhet megfelelő pénzügyi ismeretek nélkül. Így − állította Bacher − a svájcifrank-hitelek bedőléséhez hasonló csapdák vannak a rendszerbe kódolva. Kifejtette, a lakosság pénzügyi ismerete még saját bevallás alapján is alacsony, szakadék tátong az elvárható és a valós tudás között.
A kormányzat témához való viszonyulását − nyomatékosították sokan az előadók, de a közönség soraiból is − jól mutatja, hogy korábbi ígérete ellenére egyetlen politikus vagy minisztériumi szakember sem jött el a konferenciára. A befektetési alapkezelők szövetségének egykori elnöke, Szalai Sándor elmondta: tavaly ősszel úgy érezték, közel kerültek ahhoz, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozókkal legalább egyeztessenek az intézményrendszer-szintű összefogásról. Reményeik azonban eddig egyáltalán nem váltak valóra.
