− Takarékszövetkezetből 2008-ban, tehát szinte a válság kitörésekor alakultak bankká. A \"vérzivataros\" időszak is szerepet játszott abban, hogy egy Magyarországon korábban ismeretlen úton indultak el?
− A bankká váláshoz jelentős segítséget kaptunk egy spanyol közösségi banktól. A Banca Civica (Caja Navarra) jelenleg 30 százalékos tulajdonos, a részvényesek teljes köréről elmondhatjuk viszont, hogy elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt. 2008-ban és a következő évben is elemeztük a bankszektor működését, és arra jutottunk: a rendelkezésre álló szűk forrásokat a legnagyobb haszonnal kecsegtető területekre helyezték ki a bankok, a profit miatt pedig a közösség tágabban vett érdekeit figyelmen kívül hagyták. Ezen akartunk változtatni. A pénz eszköz, nem lehet a kizárólagos cél.
− Hogyan jellemezné röviden a megvalósított modellt?
− Az első hazai újbank elkötelezett a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság mellett, a környezeti és társadalmi hasznosságot és felelősséget igyekszik megjeleníteni az alapszolgáltatások és a banki termékek szintjén, felelős hitelezési és befektetési szabályokat alkalmaz, átláthatóvá teszi a működését, aktív társadalmi szerepvállalás jellemzi, ügyfeleinek különleges jogokat és döntési lehetőségeket ad, ezzel ösztönzi őket a pénzükkel és gazdasági döntéseikkel kapcsolatos felelős gondolkodásra.
− Milyen ügyfélkört gyűjtöttek és kikkel bővülnének a jövőben?
− Aki az előbb elmondottakat igazán érti, az már most a MagNet Bank ügyfele vagy rövidesen az lesz. Mi valóban partnereknek tekintjük őket. Tudatjuk, mennyit keres rajtuk a bank, kit és miért támogat nyereségéből, az ő döntésük alapján, mi történik a betétbe helyezett pénzükkel, milyen célokat és miért finanszírozunk.
− Azt azért nem hiszem, hogy teljesen lemondanának a profitról...
− Nem attól közösségi egy bank, hogy nem kér kamatot a hiteleseitől és nem fizet a betéteseinek. Ahhoz pedig, hogy a nemes célokat meg tudjuk valósítani, működnünk kell, ami nem megy nyereség nélkül. A bank belső tőkeképzési és osztalékpolitikája azonban nyilvános, előre rögzítettük, hogy a nyereség 10 százalékát a világon is példátlan módon közösségi célokra fordítjuk. Az idén 92 alapítványt támogattunk (ezek kiválasztása is transzparens módon történt), ügyfeleink szavazatai alapján 27 millió forintot osztottunk szét. Aki nem szavazott, a rá jutó részt a következő felosztáshoz csatoltuk. A részvényesek összesen legfeljebb 30 százalékos osztalékot vehetnek fel, így minimum 60 százalék marad a fejlesztésekre.
− Milyen eredményekkel zárták az előző évet?
− A 2010-es üzleti évben 214 millió forint \"szokásos\" (nem rendkívüli) adózott nyereséget értünk el, 53-ról 56 milliárd forintra növelve a mérlegfőösszeget, a saját tőkénk pedig már négymilliárd forint. Az éves nyereség a saját tőkére vetítve 5,4 százalékos hozamnak felel meg. Érdemes még megemlíteni, hogy a hitel/betét arány nálunk 56 százalék, biztonságos, kizárólag belföldi betétekre támaszkodunk. A hálózatunkba 13 fiók tartozik, de a számlaforgalom 70 százaléka a netbanki rendszeren keresztül bonyolódik le.
− Pontosan mit fednek a kínálatukban szereplő, Szféra, illetve Mentor elnevezésű termékek?
− Egy hagyományos betétnél az ügyfél csak a bankkal áll kapcsolatban, nincs információja arról, hogy a pénz a hitelezési oldalon kiket és milyen célokat szolgál. A közösségi betétek esetében (Szféra és Mentor) a betéteket bizonyos szférák vagy egyes hitelfelvevők, projektek számára gyűjtjük. A betét tulajdonosa kiválaszthatja, hogy melyik hitelcél vagy projekt fontos számára, így tudatosan segítheti annak megvalósulását. Ezzel létrejön a három, látszólag különálló érdekcsoport, azaz a betétes, a bank és a hitelfelvevő összekapcsolása. A betétesek, ha pontosan látják, mire szolgál a pénzük, beérhetik alacsonyabb kamattal is. A magyar ügyfelek tudatossága azonban még nem tart olyan szinten, hogy ez tömeges lenne, de a nemzetközi példák alapján ez a felelős hozzáállás nálunk is terjedhet majd.
B. Judit Varga