A piac által vártnál jobban fékezett az infláció májusban

A vártnál jóval nagyobb mértékben fékezett az infláció 2011 májusában: az áprilisi 4,7 százalékról 3,9 százalékra esett az éves árindex a Napi-konszenzusban prognosztizált 4,5 százalék helyett. A londoni elemzők is jócskán \"felüllőttek\", 4,2−4,5 százalék közötti  értékeket prognosztizáltak, míg a portfolio.hu konszenzusa 4,3 százalék  volt. Az árindex négy százalék alatt legutóbb tavaly szeptemberben járt. Idén májusban az egyhavi drágulás 0,2 százalék volt. Ráadásul a hónapban az év/év maginfláció 2,7 százalékon maradt, míg a nyugdíjas fogyasztóiár-index 5,7 százalékról 4,6 százalékra mérséklődött. Így idén az első öt hónapban átlagosan 4,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2010-ben.

Havi összevetésben a cukor, a párizsi, a kolbász és a tojás egy százalék körüli árcsökkenése fékezte az inflációt, de kismértékben olcsóbbak lettek a járműüzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek is. Éves szinten a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,1, a szeszes italokért, dohányárukért átlagosan egy százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg az amúgy dráguló élelmiszerek közül mérséklődött a tojás és a sertészsiradék ára is, ugyanakkor a cukor 66, a liszt 65, az étolaj19, a péksütemények 15 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt.

A fő meglepetést az élelmiszerárak okozták − derül ki a Napi Gazdaság Online által megkérdezett elemzők kommentárjaiból. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője 1 százalék feletti havi növekedést várt, ehhez képest a KSH mindössze 0,4 százalékos emelkedésről számolt be. A teljes árindex lassulásában bázishatások is közrejátszottak, ám ezek nem okoztak meglepetést − tavaly májusban nőtt például a háztartási energia és a benzin ára.

Jól látszik, hogy a hatósági áraknál nem engedik az emelkedést, emellett segített, hogy egyelőre nem nőtt a jövedéki adó sem − állapította meg Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint a tartós fogyasztási cikkeknél és a szolgáltatásoknál viszont az árak már elérhették a gödör alját, innen további \"dezinflációs segítség\" nemigen várható.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az élelmi­sze­reknél egyszeri megtorpanásról, át­me­neti  javulásról, esetleg trendforduló­ról van-e szó.  Annyi bizonyos, hogy a prog­noszták a friss adatok láttán mérsékelték idei inflációs várakozásaikat: Árokszállási 4,2 százalék helyett 4,0-4,1 százalékos, Németh 4,3-4,4 százalék helyett 4,1-4,2 százalékos éves átlagos ütemre számít. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban 3,9 százalék közelében maradhat az infláció, azonban az őszi hónapoktól az élelmiszerárak tavalyi felfutása miatti magas bázis hatására folytatódhat a dezinfláció, így az év végére 3,4 százalékig mérséklődhet az ütem, az éves átlagos infláció pedig 4 százalék lehet.

Forrás: KSH