A devizaadósok megsegítését célzó, a múlt pénteken beterjesztett jogszabály szerint a gyűjtőszámlán a tartozás a háromhavi pénzpiaci kamatlábbal (Bubor) kamatozik. A jogszabály szerint az állam a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt készfizető kezesként felel ezekért a tartozásokért. A bankok által ezért fizetendő díj mértékét (a gazdasági miniszter által küldött levélben 1,5 százalékról volt szó), számításának és megfizetésének módját kormányrendelet határozza majd meg. A bankok akkor hívhatják le az opciót, ha 90 napon túli késedelem miatt az eredeti hitelt és ezzel együtt a gyűjtőszámlán levőt is felmondják. A tervezet érdekes szankciót is tartalmaz. Ha ugyanis a kezesség érvényesítése vagy a tartozás behajtása során az állami adóhatóság megállapítja, hogy az adós a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése során hamisított, valótlan tartalmú irattal, nyilatkozattal megtévesztette a pénzügyi intézményt, akkor a kezesség érvényesítésekor kifizetett összeg másfélszeresét kell megfizetnie (kérdés persze, ezt miből tudja megtenni).
A lapunknak nyilatkozó bankok között sincs egyetértés abban, hogy a gyűjtőszámlán levő tartozás visszafizetésének esedékességekor (2014 decemberét követően) hogyan is alakulhat majd a teljes hitelösszeg. Akad, aki ezzel kapcsolatban optimista (az OTP a havonta fizetendő összegnél legfeljebb néhány ezer forintos megugrást tart elképzelhetőnek), mások sötéten látják a jövőt. Mindez nagyban függ attól, időközben miként mozognak az árfolyamok. Amennyiben a svájci frank az európaritás közelébe kerül, akkor egy mai 80 ezer forintos törlesztőrészlet a védernyő hatására 68,4 ezer forintra csökkenne, a gyűjtőszámlán viszont havonta további 38 ezer forint tartozás jönne össze. A három év alatt így 1,5 millió forintos pluszhitel is keletkezhetne.
A törlesztés megkezdésekor azután, bár az állami garancia részlegesen (25 százalékos mértékben) fennmarad, a kamatozás már piacivá válik. A törvénytervezet úgy szól, hogy a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő végéig a pénzügyi intézmény a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott kamatot alkalmazhatja. Egyéb járulék és díj jogcímén viszont nem érvényesíthet más fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben. A jelenlegi kondíciók alapján a ráta így sem csekély mértékben nőhet majd. Míg ugyanis a háromhavi Bubor most 6,1 százalékos, a jegybanki adatok szerint a lakáshiteleknél az átlagkamat 9,39 százalékra rúg. A szabad felhasználású jelzáloghiteleket figyelembe véve még markánsabb lesz a kamatemelkedés.
Ezzel tisztában voltak a jogalkotók is, ezért szerepelt az eredeti elképzelések között, hogy amennyiben a havi fizetendő teher 15 százalékkal meghaladná az árfolyamvédett utolsó hónapit, akkor a banknak kötelező lenne a futamidőt automatikusan hosszabbítani. Most a javaslatban úgy fogalmaznak: a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét − a hiteladós életkorát is figyelembe véve − úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztést az adósnak ne jelentsen. Az \"aránytalanul magas\" fogalmát szintén egy később meghozandó kormányrendelet határozza meg.
| 3 havi Bubor | 6,10 |
| Lakáscélú hitel* | 9,39 |
| Egyéb hitel* | 12,04 |
*áprilisban az MNB adatai szerint
Forrás: MNB, javaslat
