BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nyereséget is hoz a csr-stratégia

A vállalatok 60 százaléka rendelkezik csr-stratégiával, s további 30 százalék tervezi kialakítását öt éven belül - derül ki a KPMG nemzetközi kutatásából. A vállalatok fele szerint a stratégia végső soron anyagi hasznot is hozhat a cégnek.

2011. május 26. csütörtök, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A társadalmi felelősségvállalás nem puszta jótékonykodás vagy marketingeszköz, az ugyanis hozzájárulhat a vállalat eredményességének javításához is. Legalábbis a KPMG nemzetközi felmérése azt mutatja, hogy a csr-stratégiát kialakító cégek fele szerint a fenntarthatósági programok hozzájárulnak a nyereségességhez a költségcsökkentés vagy a jövedelmezőség növekedése által.

A felmérés azt mutatja, egyre több vállalat tartja fontosnak ilyen stratégia elkészítését: a megkérdezettek hatvan százaléka már rendelkezik ilyennel, a fennmaradó kör több mint kétharmada pedig az elkövetkező egy−öt évben tervezi annak kialakítását. A cégeknek mindössze tizede nyilatkozott úgy, hogy nincs ilyen stratégiája s nem is kíván ezen változtatni.

Kitalálható, hogy ez a kérdés jóval inkább foglalkoztatja a nagyvállalatokat, mint a kicsiket. Míg a nagyok nyolcvan százaléka rendelkezik ilyen stratégiával, a kisebbek közül csak minden második. Nem mindegy persze, hogy módszertanilag mit ért a felmérés nagyon és kicsin − a válaszadók 53 százaléka olyan cégnél dolgozik, amelynek árbevétele 500 millió dollár felett van, s vélhetően a fennmaradó 47 százalékban sem a sarki fűszeres a tipikus szereplő. A magyar résztvevők a legnagyobb cégek közül kerültek ki − közülük a száz legjelentősebbet vizsgálták.

Felmerülhet a kérdés: ha a vállalatok 90 százaléka számára fontos a csr-stratégia kialakítása, ugyan mi gátolja meg a cégeket abban, hogy öntsék magukból az ilyen jelentéseket, illetve rohamtempóban bővüljön a stratégiát alkotók köre. A kutatás szerint több akadályozó tényező is megfigyelhető.

Hiányzik a közösen felállított metrika, mérési eszköz és információs rendszer. Vagyis a fenntarthatósági programok hatását elég nehéz mérni. Emellett gátat jelent a finanszírozás hiánya, amely a fenntarthatóságot egy szintre helyezné a működéssel kapcsolatos hagyományos befektetésekkel, és ezzel jobb rövid távú megtérülést eredményezne. És hiányzik egy világos és szigorú nemzetközi szabályozási keretrendszer, amelynek alapján a vállalatok nyugodtan tervezhetnének.

F. Emese Szabó
F. Emese Szabó

Ez is érdekelhet