Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly csupán 20,8 ezer új lakás épült Magyarországon, ez 35 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Eközben a kiadott lakásépítési engedélyek száma 39 százalékkal, 17,4 ezerre zuhant - adta hírül tegnap kiábrándító adatait a KSH. A lakásépítés tavalyi teljesítményében már erőteljesen jelentkezett a válság hatása, a 2009-es 11 százalékos csökkenést újabb 35 százalékos visszaesés követte - legutóbb 1999-ben volt ilyen alacsony az újlakás-építések száma. Az építési szándékot tükröző engedélyek száma pedig példátlan mélységbe zuhant, ami 2011-re a lakásépítések számának további csökkenését valószínűsíti. Korábban az engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét, ez először 2009-ben fordult meg, amikor 11 százalékkal maradt le az átadásoktól, 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékos elmaradásban volt.
Az új lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben (40 százalékkal). Somogy és Bács-Kiskun kivételével minden megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban volt a legerőteljesebb (47, illetve 41 százalék.) Az építési kedv Budapesten a 2010. első félévi enyhe emelkedést követően az év egészében 13 százalékos csökkenésbe torkollott, szemben az ország más részein regisztrált 50 százalék körüli visszaeséssel. Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlan, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok részvétele továbbra is minimális. A kivitelezőknél némi átrendeződés volt: építőipari vállalkozások építették a használatba vett lakások 86 százalékát, 11 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el.
Az adatok pontosan egybeesnek a GKI prognózisával - kommentálta az eredményeket a Napinak Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint az új építési engedélyek száma azt mutatja, hogy a fővárosi vállalkozások jobban bíznak a javulásban és "melegen tartják" az engedélyezést. Összességében azonban semmiféle pozitív konjunktúraváltozást nem lehet feltételezni a lakásszektorban a következő egy évben, s később is csak kis javulás várható. Idén ugyan a lakosság egy részénél az adóváltozással nő a jövedelem, nagy kérdés azonban, hogy ez a pluszforrás megjelenik-e a lakáspiacon, mert a hitelezés továbbra is nehézkes, más pénzügyi támogatások pedig nem körvonalazódnak - fogalmazott Akar. Amíg a bankrendszer takaréklángon működik és nem emelkedik az életszínvonal vagy nem lesz érdemi kormányzati lépés a lakásépítés támogatására, nem várható javulás - véli a vezérigazgató. A GKI 2011-re 16-18 ezer lakás felépítésével számol. A közelmúltban publikált piackutatásban jelzett kínálati áremelkedéssel kapcsolatban megjegyezte: a listaárak emelkedése a fejlesztők próbálkozásait jelezheti, de listaáron ma már senki sem vásárol.
Nincs kinek építeni, hiszen hiányzik a fizetőképes kereslet és "normális" finanszírozás, így érthető, ha az engedélyek és az átadások száma mélypontra került - válaszolta lapunk megkeresésére Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke. Véleménye szerint az elmaradó lakásépítések miatt hatalmas adóbevételtől esik el az ország, ráadásul az építőiparban és kapcsolódó területeken növeli a munkanélküliséget a megrendelések hiánya. Sem idén, sem jövőre nem vár javulást a szektorban, mert mint fogalmazott: a lakásépítésben nincs jövőkép. Mára ez a terület olyan mélyre süllyedt, ahonnan állami beavatkozás nélkül nincs visszaút - tette hozzá a Malosz elnöke. Nagy múltú lakásépítők tűntek el a piacról, egy-két kivételtől eltekintve mindenki az utolsó vagyonát, eszközeit éli föl, aki már ezen is túl van, az lassan felszámol, hiszen megbízás nélkül nincsenek tartalékok a kivárásra - mondta Varjasné, aki kételkedve fogadta a kínálati árak emelkedésével kapcsolatos kutatási adatokat, erre ugyanis csak a különleges adottságú projekteknél lát lehetőséget.
