Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adminisztrációs teher többféleképp jelenik meg a vállalkozásoknál: egyrészt közvetlen költségként, amit a bérszámfejtő, könyvelő, tanácsadó után kell fizetni, másrészt közvetett kiadásként, ami lehet a képzés költsége, a dokumentáció tárolására fizetett díj, harmadrészt időigényként - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetségének elnöke. Egy közepes cég esetében az adminisztráció időigénye nyolcórás munkaviszony mellett évi 42 nap a felmérések szerint - hozzá kell tenni, minél kisebb egy cég, annál több az ilyen költség (a legkisebbeknél a költségek több mint 40 százalékát teszi ki az adminisztráció). Ennek jelentősebb részét, nagyjából felét a számvitelre fordítják a cégek, összességében pedig a költségek nagyjából háromnegyede megy el nyilvántartásra, adatszolgáltatásra, effélére.
Az adminisztráció egyszerűsítése a jövedelemadó szintjén valamilyen formában meg fog valósulni, bár az még mindig komoly gátja az egyszerű rendszernek, hogy megmaradnak például a béren kívüli juttatások, jóllehet más néven - közölte Zara. Bármilyen, adószabályok változása révén kialakult egyszerűsítés kevés azonban, ha az nem párosul színvonalas adatbekéréssel. Ha továbbra is a cégeknek kell minden adatot átadni az intézményeknek, akkor sokat nem lehet csökkenteni az adminisztrációs terheken. Évekkel ezelőtt az adóhatósággal karöltve volt egy kísérlet az adóhatóság és az akkori pénzügyi tárca részvételével, amelynek része volt a felesleges intézményi adatbekérés csökkentése. A megkeresett intézmények közül azonban csak a KSH vette a fáradságot arra, hogy egyáltalán végiggondolja a kérdést. Az intézmények ugyanis automatikusan azt mondták, szükségük van az adatokra, akkor is, ha már senki sem emlékezett arra, ki és miért kötelezte a cégeket azok közlésére.
Ebből a szempontból azonban visszalépés is lesz jövőre - mutatott rá Zara. Éveken keresztül ugyanis úgy kellett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számára a cégeknek az úgynevezett nyenyi-adatokat továbbítani, hogy azokat havonta mindenki megküldte az adóhatóságnak. A magyarázat szerint a két intézmény rendszere nem átjárható. Ezt elvileg az idei évről már nem kellett volna megtenni, ám egy múlt héten benyújtott törvénymódosító változtatott a szabályon. Vagyis jövőre és 2012-ben is kell nyenyi-adatokat szolgáltatni csak azért, mert két minisztérium (a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás) nem tud megegyezni.
Az adminisztráció mindamellett más módszerekkel is csökkenthető volna. Az Európai Bizottság kidolgozott egy javaslatot, amely alapvetően más, jóval egyszerűbb számviteli szabályokat alkotna a legkisebb cégek számára. Egy kisvállalkozás háttere kevésbé érdekes, hiszen nem akarja nemzetközi befektető felvásárolni, s ha hitelt akar felvenni, a bank úgysem ez alapján dönt - vagyis teljesen indokolatlan arra kötelezni ezt a kört, hogy beszámolót készítsen. A bizottság javaslata szerint egymillió euró árbevétel vagy 500 ezer euró mérlegfőösszeg, vagy tíz alkalmazott alatt nem kellene beszámolót készíteni - a javasolt keretszámokat a tagállamok tágíthatnák is. Ezzel a magyarországi cégek 95 százaléka mentesülne a beszámolókészítés kötelezettsége alól, számukra inkább egyfajta adónyilvántartást kellene kialakítani. Így az adatok beszerzését nem a cégeknek kellene finanszírozniuk.
