Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár jelentős pluszbevételt is elkönyvelhetnek jövőre, akik ingatlan-bérbeadásból jutnak bevételhez - és adóznak is utána. Jövőre ugyanis jelentősen csökkenhet a bérbeadás után fizetendő adó összege. A szabályok szerint az ingatlan kiadása után vagy 25 százalék adót kell fizetni, vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként kell azt kimutatni, ami beleszámít az összevont adóalapba. Ez a gyakorlatban az idén a szuperbruttóra vetítve az alsó kulcs szerint 17 (effektív 21,6), a felső szerint 32 (effektív 40,6) százalék adó megfizetését jelenti. Az adótábla szerint abban az esetben éri meg adózni, ha egyrészt az összevont jövedelem nem éri el - vagy nem haladja meg jelentősen - a felső kulcsot, ami az idén 3,9 millió forint a szuperbruttó figyelembe vétele nélkül, illetve ha jelentősebb összegű költséget tud elszámolni a tulajdonos. Költséget a 25 százalékos adó megfizetésekor nem lehet elszámolni, ellenben az adótábla szerinti adómegállapítás esetében vagy tízszázalékos, vagy tételes költségelszámolásra van lehetőség. Az APEH adatai alapján az átlagos adóterhelés lényegében 25 százalékos volt tavaly és tavalyelőtt.
Jövőre érdemi változást jelent, hogy a bérbeadásból származó bevételt az összevont adóalapban kell kimutatni. Tekintettel arra, hogy az adó 16 százalék lesz (effektív 19 százalék), a bérbeadás adóterhelése csökkenni fog. Az nem változik, hogy tételes vagy tízszázalékos költséghányadot alkalmazhat a bérbeadó. Érdemes megtervezni, melyikkel jár jobban, hiszen egy komolyabb felújítás során jelentős költséget vonhat ki az adófizetés alól. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a bérbeadás alapesetben áfamentes, vagyis a költségként keletkezett áfát nem lehet érvényesíteni.
A tapasztalatok alapján azok fizetnek adót az ingatlanuk kiadása után, akik vállalkozásokkal kötöttek üzletet. Az adórendszert kikerülve is születnek persze ügyletek, a becslések szerint ma a lakásbérbeadásból származó jövedelmek fele, kétharmada tartozik ide - emelte ki Héhn Miklós, az RSM DTM partnere.
Ezt a tömeget kismértékben csökkenthetik a hatályba lépő változások - állítja a szakértő. Ennek egyik oka, hogy mérséklődik az adóterhelés, de más érvek is szólnak a legális mederbe terelődés mellett. Az adó- és a vámhatóság összevonásával ugyanis szakértők szerint főleg a cégek számára lehet még kockázatosabb az ilyen típusú ügyletek feketén kezelése. Vagyis lesz olyan kör, amely számára megéri a pluszköltség, ha az ellenőrzés kockázatát csökkentheti.
