Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyjából ötezermilliárd forintra tehető az a tartozásállomány, amelyet a felszámolás alá került cégek halmoztak fel, ennek jelentős része adótartozás: az APEH által nyilvántartott tartozás mértéke az idén október végére 1150 milliárd forintot tett ki - mondta Hodnik Ákos, az APEH felszámolási osztályának vezetője a Napi Gazdaság követeléskezelési konferenciáján. Ezt az összeget azonban csak a szörnyülködés miatt érdemes megjegyezni, ebből ugyanis aligha folyik be számottevő összeg, hiszen a felszámolás alatt álló cégek adósságának nagyjából egy százalékát tudják visszaszedni a hitelezők.
A Felszámolók Országos Egyesülete (FOE) szerint az adóhatóság nem épp a legjobb partner abban, hogy a bajba jutott cégeket csődeljárás révén menthessék meg tulajdonosaik, mert a hatóság célja az, hogy a kintlévősége száz százalékát behajtsa - mondta Somogyi Ferenc, az egyesület elnöke. Így gyakran emiatt is szükségszerűen felszámolásba fordul a cég megmentésére irányuló csődeljárás. A FOE kritikája részben jogos, ám egy hatóság sok esetben nem is lehet rugalmas - mondta Hodnik.
Ráadásul a tapasztalat szerint az eljárás mögötti reorganizációs stratégia gyakran nem megfelelő, s leginkább a vagyonkimentés vagy egyéb trükközés a cél és nem a cég fenntartása - ezt egyébként Somogyi is hangsúlyozta. Nyilvánvaló, hogy a hatóság törekszik arra, hogy a tartozás minél jelentősebb részét be tudja hajtani, azt is meg kell azonban említeni, hogy a bajba jutott cégek sem mindig készek az együttműködésre: gyakori attitűd, hogy csak roppant alacsony kielégítési arányt ajánlanak fel, nem ritka az ötszázalékos szint sem.
A csődeljárási szabály hibái közé tartozik egyebek mellett, hogy az ideiglenes moratóriumot a hiányos kérelem esetén is meg kell adni, vagyis adott esetben a többszöri hiányos benyújtással időt lehet húzni - mutatott rá Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője. A szabályozás legnagyobb problémája, hogy nem kezeli megfelelően a késedelmesen, illetve be nem jelentett követeléseket. Itt pillanatnyilag az a helyzet, hogy a csődeljárás kimeneteltől függetlenül előállhat saját követelésével - gyakorlatilag bármikor. Mivel nem vonatkozik rá a csődegyesség, a követelés akár fel is boríthatja a hitelezők és az adós közti korábban megkötött megállapodást is.
