Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségügyi törvényeket módosító, pénteken benyújtott javaslatot a lapunk által megkérdezett szakmai szövetségek vezetői kedvezően értékelik. A törvénymódosító javaslatból a súlyponti kórház fogalmának megszüntetését emelte ki Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, ami véleménye szerint előnnyel alig, csak többletfeladatokkal járt. A kategória egyetlen pozitív vonatkozását a három évre előre rögzített struktúra jelentette, kiosztásáról azonban sok esetben politikai alapon döntöttek - tette hozzá. A súlyponti kórház kategóriájába meglehetősen heterogén intézményrendszert vont be a szabályozás (többek között városi és egyetemi kórházak is idetartoztak), a fogalom definiálása sem volt megfelelő, ráadásul a többletfeladatokra többletfinanszírozást nem tartalmazott a szabályozás - mondja Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, hozzátéve: az egészségügy strukturális átalakítását is gátolta a kategória léte, az előírásai miatt lehetetlenné téve a módosításokat. Csiba szerint pozitív irány a jogsértés súlyának megfelelő szankció lehetősége, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint az adminisztrációs hibákat is 150 százalékos pénzvisszavonással bünteti a törvény, ami nem áll arányban az elkövetett hibával. A szakma régi vágya teljesült azzal a gesztusértékű szabályozással, hogy július elseje Semmelweis-napként munkaszüneti nap lesz az egészségügyben - hangsúlyozta Rácz. Az egészségügyi vezetők szerint fontos lépés az elszámolási nyilatkozat megszüntetése, amely - amellett, hogy felesleges adminisztrációs kötelezettséget és kiadást jelentett a kórházaknak - nem tudta betölteni a fogyasztói tudatosság kialakítására vonatkozó feladatát. A Csiba által vezetett intézményben például évi 3-4 millió forintos többletköltséget okozott ez a tétel.
Ahhoz, hogy az egészségügy közfinanszírozása a GDP egy százalékával emelkedjen (és elérje a visegrádi országok átlagát), mintegy 235 milliárd forintot kell a rendszerbe juttatni, ez azonban Rácz szerint jövőre biztosan nem valósul meg. Az elnök három fő területet fogalmazott meg: a strukturális átalakítások mellett a meglévő adósság rendezésén kívül kiemelten fontosnak tartja a jövő évtől az ágazatba érkező folyamatos többletforrásokat. A reform nem jelentheti azt, hogy kevesebb pénzből ugyanazt a feladatot egy hatékonyabb struktúrában kell ellátni - hangsúlyozta Csiba. A kormányprogramban megfogalmazott cél, amely szerint az ágazat forrásait a GDP egy százalékával kell növelni négy év alatt, 300 milliárd forintot adna vissza a szektornak, a költségvetés évi 50-60 milliárdos növelése mellett azonban struktúraátalakításra is szükség van - tette hozzá. Rácz szerint legalább ennyire fontos azonban, hogy egy olyan tervezés is elinduljon ezzel párhuzamosan, amelyben megjelennek a szakmai szervezetek elvárásai, illetve amelyben az egészségügy hosszú távú prioritásként szerepel.
