Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapunk számításai szerint jövőre mindhárom, az Orbán Viktor miniszterelnök által említett szektor számára durva pluszterhet jelent majd a különadó. A kereskedőket sújtja majd arányaiban a legkisebb teher, a legnagyobbat a távközlési cégeken akar szakítani a kormány. Az adatok fényében annyi lehet bizonyos, hogy ezek a szektoradók a pénzügyi szervezetek adójához hasonlóan csak pár évig maradhatnak érvényben.
A tavalyi adóbevallások adatai alapján az energiaszolgáltató cégek a tavaly befizetett adójukhoz képest 74 százalék pluszt lesznek kénytelenek elkülöníteni, hogy a tőlük elvárt 70 milliárd forintot előteremtsék (a miniszterelnök "energiacégekről" beszélt, számításunkban viszont csak a szolgáltatókra szorítkoztunk, az energiatermelőket kihagytuk, részben az egyszerűség, részben a logika érdekében).
A távközlési cégek terhelése - az adóbevallásokban szűrés az információ és kommunikáció területén volt, jobb híján ezt vettük alapul - ennél nagyobb arányú lesz, 61 milliárd forint extra adójuk ugyanis a tavaly befizetett társasági és különadó 228 százaléka lesz (a Magyar Telekomot érő tőzsdei hatásokról lásd írásunkat a 9. oldalon).
A kereskedelmi láncok esetében a kis- és nagykereskedelem szektor adatait vettük alapul. Itt a tavaly befizetett adónak csak a felét, annak 52 százalékát kell jövőre pluszban elkülöníteni.
Azt nem mondta el a kormányfő, hogy mire tervezik kivetni az egyes különadókat, csak annyit lehet tudni, hogy azt a 2009-es évről szóló eredményekből búvárkodják majd ki. Hasonló elvet követett a kormány a pénzintézeti különadó esetében is, deklarálva, hogy nemcsak az idén, de a jövőre esedékes adót is a már lezárt év után kell megállapítani. Ez roppant kényelmes megoldás, hiszen a cégek utólag már nem képesek eltüntetni a nyereségüket, és a külföldi anyavállalatok sem tudják átstrukturálni régiós érdekeltségeiket.
Rövid számításaink alapján az derült ki, hogy a legkisebb szórás a három szektor terhelését tekintve akkor tapasztalható, ha az adót az adózás előtti eredményre vetik ki. Ebben az esetben az energiaszolgáltatók 35, a távközlési cégek 26,5, a kereskedők pedig 21,6 százalék adót kell fizessenek ahhoz, hogy kijöjjön az Orbán által bejelentett elvárt adóbevétel. Ha a nettó árbevételre vetítenék az adót, akkor jóval nagyobb lenne a szórás, s leginkább a távközlési cégeket sújtaná, míg a kereskedőket kisebb mértékben érintené. Szintén a kereskedőket sújtaná a legkisebb terhelés, ha a mérlegfőösszeg alapján vetnék ki az adót, ebben az esetben viszont az energiaszolgáltatók szívhatnák leginkább a fogukat.
