Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sokat emlegetett egységes egykulcsos adórendszer teljes egészében csak 2013-tól áll fel, igaz, már 2011-ben is jelentős egyszerűsítések várhatók - annyi azonban még nem, hogy egy söralátéten elférjen a bevallás, hiába szeretné ezt a kormányfő. Jövőre a legjelentősebb változást az egyetlen kulcs bevezetése jelenti, ez azonban nem a béreknél generálja majd a legnagyobb változást, hiszen ott egy szorzással csökkenti csak az adó kiszámítását az egységes kulcs.
A tényleges egyszerűsítés a többi, jelenleg alkalmazott valamennyi szja-kulcs egységesítése lesz. Pillanatnyilag az adótábla mellett egy sor más adófajtát is fizetni kell, adott esetben eltérő kulcsokkal. Idetartozik például a természetbeni juttatásokat sújtó 54, a pénznyeremények után fizetendő 25, a tárgynyeremények után fizetendő 35, az osztalékot terhelő 25 vagy az árfolyamnyereségre rakódó, a befektetéstől függően tíz- vagy húszszázalékos adó is. Ezek helyett jövőre csak 16 százalékot kell fizetni - vagy úgy, hogy egyszerűen egységes lesz a kulcs, vagy úgy, hogy nem lesz különbség az egyes jövedelemtípusok között. Utóbbi esetben persze az is kérdés, hogy azok után kell-e járulékokat fizetni vagy sem, illetve ha igen, akkor mennyit.
A legegyszerűbb nyilván az lenne, ha az összevont adóalap része lenne az összes, jelenleg egyéb kategóriába tartozó jövedelem, ez azonban azt is jelentené, hogy járulékot kell utánuk fizetni - amelynek mértéke nem csökken a következő években, vagyis relatíve magas lenne a terhelés.
Ha az összevont adóalap mellett képződne egy egyéb jövedelemkategória a rendszerben, akkor ez a probléma megoldódna, s a rendszer egyszerűsége sem sérülne jelentősen - főleg a mostani állapothoz képest, amely harmincféle egyéb besorolást tartalmaz. Ez azonban fenntartaná azt a jelenleg is komoly feszültséget generáló állapotot, amely szerint jóval kedvezőbb adóterhelés vonatkozik a nem bér jellegű jövedelmekre. Vagyis így továbbra is abban lesznek érdekeltek az érintettek, hogy lehetőség szerint ne bérjövedelem ágon, hanem máshogy jussanak pénzükhöz.
Ami a bérjövedelmet illeti, az adójóváírás megmaradása és a családi kedvezmény beiktatása a rendszerbe nem éppen az egyszerűsítés mintapéldája. Arról nem is szólva, hogy a szuperbruttót is csak több év alatt vezetik ki, így ez is extra számításra kényszerít. A családi kedvezmény a szuperbruttóval kétféle adóalapot keletkeztet, hiszen előbbit folyamatosan csökkenő szorzóval kell megállapítani (jövőre még a bruttó bért 1,27-tel, 2012-ben 1,15-tel kell felszorozni, ezt követően lesz ismét az adóalap a bruttó bér), utóbbit viszont a bruttó bérre kell vetíteni az adójóváírással együtt.
Valódi egyszerűsítést a munkavállalók esetében a kedvezmények, kivételek és mentességek kiradírozása jelenthet. Ez persze csak részben lehet öröm a munkavállalóknak, hiszen lehet, hogy nagyon egyszerű lesz a rendszer, de elesnek a kedvezményektől. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kedvezmények maradnak meg, s melyek tűnnek el - az mindenesetre vélelmezhető, hogy a háztartási kedvezmény rövid pályafutása véget ért. Segíthet a tisztánlátásban a cafeteriarendszer átalakítása (lásd részletesen lapunk 8. oldalán).
