Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem fejeződhet be a kormányok válságkezelése a bankmentő csomagok kialakításával, illetve azzal, hogy jelentős mennyiségű pénzt pumpáltak a gazdaságba. Addig ugyanis nem indulhat meg a gazdaság bővülése, amíg az adósságráta nem csökken érezhetően - mondta Simonyi Tamás, a KPMG közép-kelet-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője egy háttérbeszélgetésen. Érezhető szintnek egy a GDP arányában mért 25 százalékos csökkentés tekinthető, ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy bőven a maastrichti előírások szerinti 60 százalékos szint alá kellene menni - pillanatnyilag ez irreális elvárás.
Nemcsak Magyarország számára jelent azonban az eladósodottság fojtogató problémát. A pénz- és bankpiacon egyértelműen Európa a legkitettebb, a GDP-hez képest 400 százalékos az eladósodottsága. Ez az Egyesült Államok esetében 250, a feltörekvő államok esetében pedig mindössze száz százalék. Vagyis utóbbi országok, például Kína, India képesek finanszírozni saját fenntartásukat, míg a fejlettnek mondott államok nem. Az adósságszint drasztikus csökkentése mellett nagyjából négy-öt évig is eltarthat a kilábalás - mutatott rá Simonyi.
A pénzügyi szektor esetében mind állami, mind vállalati szinten szükséges a stratégiaváltás. Jóllehet pillanatnyilag lekerült a napirendről egy európai szuperfelügyelet felállítása, ám az államok közti együttműködésről nem lehet lemondani. Bármilyen szabályozást alkossanak meg az államok, annak mindenképp egységesnek kell lennie, ellenkező esetben szabályozási arbitrázsokat fognak keresni - és találni - a bankok. Ha például az adórendszer más az egyes államokban, mindig lesz adóarbitrázs.
Vállalati szinten a bankoknak azzal kell megküzdeniük, hogy egyrészt folyamatosan javítaniuk kell tőkemegfelelési mutatójukat - ez a 2008-as 2,8 százalékról 4,1 százalékra nőtt, ám a Bázel III-ban sokkal magasabbnak kell lennie -, másrészt miután az államok elkezdenek kivonulni a bankmentő csomagokból, likviditási oldalon is nyomás alá kerülnek. Végső soron az várható, hogy néhány globális szereplőt leszámítva a bankok részterületekre vagy régiókra kezdenek majd koncentrálni. A Deutsche Bank például most leginkább a befektetési piacra koncentrál.
A kelet-európai régióban, ha a jövedelmezőségi szint nem tér vissza a korábban megszokott szintre (ez 25 százalékról mára esetenként mínuszba fordult), be fog indulni a "csencselés" - véli Simonyi. Lengyelországban már elindult ez a folyamat, bár most még csak a kisebb befektetések keresnek gazdát. Magyarországon az MKB-t leszámítva senkinek sem áll még érdekében bankot eladni - az MKB esetében kényszerről van szó, 2013-ig kell a tranzakciót végrehajtani. Ám nem is ez a valódi kérdés, hanem az, hogy ki akar egyáltalán bankot venni.
