Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai egészségügyet érintő, bizalmi válságot is jelentő krízishelyzet évek óta ismert, összetettsége, mélysége azonban a korábbitól eltérő megoldásokat igényel az ellátórendszer átalakításakor - fogalmazott Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Napi Gazdaság egészségügyi konferenciáján. A rendelkezésre álló források, szolgáltatáscsomagok és szakmai protokollok mellett nem lehet működtetni a rendszert, beavatkozás nélkül a szolgáltatások spontán szűkülése mellett csökkenni fog a minőség és nőni az eladósodottság a szektorban. A volt egészségügyi miniszter szerint 235 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar egészségügy elérje a visegrádi országok átlagát.
Az egészségügyi intézmények június végi állapot szerinti adóssága 37 milliárd forint, ami az év második felében várhatóan megduplázódik, így a lejárt határidejű szállítói tartozások összege megközelítheti a 100 milliárd forintot is - mondta kórházszövetség elnöke. A szakértők szerint a teljesítményvolumen-korlát alkalmatlan arra, hogy az elosztást megfelelően biztosítsa: lakosságarányos elosztásra kell törekedni, a jelenlegi rendszer viszont sem ezt a szempontot, sem a szükségleteket nem veszi figyelembe. Rácz szerint újra kell definiálni a szolgáltatáscsomagot, az országos egészségügyi mutatók és az erőforrások figyelembevételével, illetve profiltisztítással.
A szükségletalapú finanszírozás fontosságát hangoztatta Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke: az igényeket területenként kell felmérni és ezekhez rendelni a szükséges kapacitásokat, megszüntetve az intézmények közötti igazságtalan különbségeket. A kórházak 71 milliárd forintos adósságállományából Csiba szerint 40 milliárd forintot haladéktalanul, előrehozott kifizetésként kellene a rendszerbe juttatni, a fennmaradó 31 milliárdot pedig egy megfelelő struktúraátalakítási koncepció mentén, teljesítményelv alapján fizetnie ki. Rácz úgy véli, a források centralizációja mellett az egészségügyi szektor GDP-ből származó közfinanszírozási részét egy százalékkal kellene növelni. A működésképtelenség elkerülése érdekében folytatni kell a jogszabályi akadálymentesítést, de elkerülhetetlen az adósságrendezés is, hiszen több intézmény beszállítói már csak készpénzért szállítanak a tartozások miatt. Rácz szerint paradigmaváltásra van szükség az egészségiparban, a szektor egy százalékkal magasabb mértékben járul hozzá a GDP-hez, mint amennyi ráfordítást igényel abból. Az új Széchenyi tervből le kell nyirbálni azokat az elképzeléseket, hogy az ezermilliárd forintos keretből várhatóan az egészségügyre jutó 100-120 milliárd más ágazatokhoz kerüljön. A forrásokat nem szabad szétforgácsolni - fogalmazott az exminiszter.
Az adósságrendezést feltételekhez kell kötni, az egészségügyi szektor közfinanszírozását pedig egy százalékkal kell növelni - hangsúlyozta Rácz, hozzátéve, megyei szinten lehet megoldani az ágazat problémáit, a régióval le kell számolni, ennek ugyanis sem hagyománya, sem intézményrendszere nincs Magyarországon. Az integráció motorja az alulról szerveződés lehet, hiszen így alakulhatnak ki együttműködések olyan földrajzi egységek között, amelyek hagyományosan összetartoznak - tette hozzá ehhez Csiba. Az alkoholra és a dohánytermékekre kivetett "szenvedélyadó" és az egészségtelen élelmiszereket terhelő "hamburgeradó" összesen 50-60 milliárd forintos pluszforrást jelentene az ágazatnak, de Csiba az extrém sportot űzőktől, a gyorshajtóktól és az ittas vezetőktől is pluszterheket követelne. (A konferencia résztvevői hiányolták, hogy a szakállamtitkárság véleményét most nem ismerhették meg, de lapunk felkérésének nem tettek eleget az egészségügyért is felelős minisztériumból.)
