Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Markáns cél az egymillió új munkahely létrehozása. Hogyan lehet megvalósítani?
- Az Új Széchenyi terv (ÚSZT) egyik legfontosabb feladata a foglalkoztatás bővítése és a szükséges feltételrendszer megteremtése. A gazdaság fellendítéséhez a működési környezet javítása mellett a tárca főként a megfelelő humán erőforrás biztosításával képes hozzájárulni. A következő időszakban a termelő beruházások támogatása lesz hangsúlyos, ehhez kell igazítani a képzést is: olyan szakmákban kell nagyobb beiskolázást támogatni, amelyekre az ÚSZT-ben megjelölt területeken szükség lesz, így teljesíthető az egymillió munkahely létrehozása.
- Melyek a termelő beruházások?
- Elsősorban a zöldiparra, a mezőgazdaságra és az építőiparra gondoltunk. Van négy-öt olyan stratégiai fejlesztési terület, amelynél a beruházások - és elsősorban a munkahelyteremtésben élen járó kkv-k - támogatása meghozhatja a kívánt eredményt. Egyértelmű, mire van szükség: egyszerű, célirányos pályázatokat kell kiírni a leginkább rászoruló vállalkozásoknak, amelyek e nélkül képtelenek fejleszteni. Nem akarjuk azonban, hogy talált pénzként tekintsenek a forrásokra a vállalkozók.
- Az uniós források átcsoportosítása a brüsszeli egyeztetések miatt időigényes. Hol lehet leghamarabb áttörést elérni, akár nemzeti forrásból?
- A munkaügyi szervezetnek is megvannak az eszközei, amelyekkel segíteni tudjuk a vállalkozások létszámbővítését. Áttekinthetőbbé és ésszerűbbé tesszük ezt a támogatási rendszert és hatékonyabbá a kirendeltségek munkáját. A jelenleg is élő, 20-30-féle aktív eszköznek nevezett támogatásnak nagyjából a harmadát tartanánk meg, elsősorban az egyes leszakadó térségeknek, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű csoportoknak szóló programokat, a bér- és járuléktámogatásokat, a munkatapasztalat-szerzést és - átalakítás után - a közfoglalkoztatást.
Az aktív eszközök egy része, mint például a mobilitási támogatás, évek óta nem vagy csak kis kihasználtsággal működik. Egyes kisebb programokat megszüntetve, elkülönített forrásaikat a hatékonyabb támogatásformákhoz átcsoportosítva jobban tudjuk majd segíteni a munkaadókat és munkavállalókat is az egymásra találásban. Az persze még átgondolandó, hogy a megmaradó támogatásokat a korábbiakhoz képest mekkora forrással működtetnénk. Több program esetében kisebb módosításokkal is célt lehet érni. A Start-kártyacsalád egyes elemeinek átalakításával például sokat lehet tenni a hátrányos helyzetű csoportokért, térségekért. A tartósan munkanélküli ötven felettieknek és a rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesülőknek 2007 óta kiadott 32 ezer Start extra kártyával például tavaly havi átlagban 7,7 ezer embert foglalkoztattak, az idén márciusban már több mint nyolcezret. Azonban a kártyához kapcsolódó Start régió programban mindössze 970 munkavállaló alkalmazását merték vállalni a hároméves járulékmentesség ellenére is, mivel alig akadt vállalkozás, amely hároméves továbbfoglalkoztatást aláírt volna. Fölösleges a plusz három év - elképzelhetőnek tartom, hogy a nagyon hátrányos helyzetű régiókban a létszámbővítésért cserébe járjon a három év járulékmentesség, egyéb kötelezettség nélkül. Ezen változtatni kell és lehet, az idén is.
- A racionalizálás valamennyi támogatási formát érinti majd?
- A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott álláskeresési járadék és álláskeresési segély feltétel- és folyósítási rendszerén is érdemes elgondolkodni. Nyugat-Európában sávosan és igazságosabban működik az ellátási rendszer - magasabb összeget kap az, aki hosszabb, akár évtizedes munkaviszony után kerül utcára. Ennek bevezetését is megfontolandónak tartjuk, egy munkacsoport már hónapok óta dolgozik azon, hogyan lehetne a rendszert igazságosabbá és kevésbé bürokratikussá tenni. Ősszel megteremthető lenne az a jogszabályi, keret, amely előkészítené, és 2011 közepére érdemi döntések is születhetnek. Az aktív eszközöknél gyorsabb átalakításokra van mód.
Már az ősszel hozzá kell nyúlni a közfoglalkoztatás, az Út a munkához program finanszírozásához is, mivel az eredetileg elkülönített 117 milliárd forint költségvetési támogatás nem lesz elég az egész éves működtetéséhez. Jelenleg mintegy 340 ezer ember kap szociális segélyt, rátot, illetve vesz részt közfoglalkoztatásban. A jelenlegi létszámmal számolva mindez további 50 milliárdot igényelne, ráadásul az eredeti célját sem érte el. Jó, ha ezer résztvevő akadt, aki egy éven belül el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Már az ősszel megfordítanánk a finanszírozási arányt: a jövőben nem az önkormányzatok, hanem a vállalkozások kaphatnának magasabb támogatást, ha rátost foglalkoztatnak - akár a bruttó bér és járulékok 50 százalékát.
Áttekinthetőbbé kell tenni a sokféle programból álló közfoglalkoztatási rendszert is. Értékteremtő munkára és érdemi foglalkoztatásbővítésre az árvízi helyreállításban is lenne mód. A szándék megvan arra is, hogy a közbeszerzési törvény újabb módosításával ösztönözzük a foglalkoztatásbővítést - például előnyben részesülnének az elbíráláskor azok, akik a kivitelezés során helyben több munkalehetőséget teremtenek. De eltörölnénk azt a szabályt is, amely családonként egyszerre csak egy főnek engedi a rát igénybevételét. Persze a támogatottaknak is tudomásul kell venniük, hogy a segítséggel kötelezettségek is járnak.
- A vállalkozói érdekképviseletek szerint a társasági adó mérséklése helyett egy jelentősebb tb-járulékcsökkentés jobban segítené a létszámbővítést. A munkaügyi támogatások átalakítása akkor is bekövetkezett volna, ha lenne jelentősebb, általános járulékcsökkentés vagy ezzel kompenzálja a kormány annak elmaradását?
- A magyarországi régiók között óriási különbségek vannak a munkanélküliségben: a közép-magyarországiban hatszázalékos a ráta, Szabolcsban, Borsodban, Zalában és számos más megyében 22-25 százalékos. Ha egységes feltételek mellett működtetünk támogatásokat, akkor ez Budapesten talált pénz lesz, Szabolcsban meg az sem lenne elég, amit összesen munkahelyteremtésre fordítunk. A területi különbségek csökkentéséhez infrastruktúrafejlesztésre van szükség és odavinni, akár támogatással, adó- és járulékcsökkentéssel is a munkaadókat. A társasági adó csökkentése és az egységes 16 százalékos szja bevezetése meggyőződésem szerint ösztönzőleg hat a foglalkoztatás bővítésére is.
- Feltéve, hogy sikerül úgy átalakítani az adórendszert, hogy bevezethető legyen a 16 százalékos kulcs, és ez ne a minimálbéreseket sújtsa.
- A nemzetgazdasági tárca a 29 pont kidolgozásakor abból indult ki, hogy mindenkinek, akinek jövedelme van, adózási kötelezettsége is legyen. De azt is leszögeztük, hogy a minimálbéresek nem járhatnak rosszabbul ezzel az adókulccsal. Amikor az első Orbán-kormány 19,5 ezer forintról 50 ezerre emelte a minimálbért, sokan attól tartottak, hogy összeomlik a rendszer, és tönkreteszi a gazdaságot, de ez nem így történt. Ugyanakkor a minimálbér-emelés fölfelé tolja az egész bérrendszert - tisztában vagyunk vele, hogy nem lehet mindent egyszerre véghezvinni, számos kedvezményt ki kell vezetni az adórendszerből és csak lépésről lépésre lehet haladni. Január elsejétől még nem az általunk tökéletesnek tartott adórendszer működik majd. Mivel előfordulhat, hogy ez az adócsökkentés nem minden munkaadót érintene egyformán kedvezően, az őszi minimálbér-emelési tárgyalások során szeretnénk a vállalkozások számára is kedvező megoldást találni.
- Ezek szerint összehívják majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot?
- Természetesen. Fontosnak tartjuk a társadalmi egyeztetés minden fórumát, és bár hivatalosan eddig nem tartott ülést, érdemi egyeztetések eddig is voltak.
- Megmarad-e az OÉT törvény által garantált véleményezési joga?
- Stratégiai kérdésekről nem tudok nyilatkozni, de a magam részéről valódi tartalommal megtöltött, valódi társadalmi érdekegyeztetést tartok fontosnak. Ha ez a legjobb forma ehhez, akkor a jelenlegi keretek között, ha akad jobb, akkor úgy - egy a lényeg: a tartalom.
- Lesz-e új munka törvénytönyve (Mt.)?
- Jó lenne, ha minél előbb olyan Mt. lenne, amely a jelenlegi gondokat is kezeli, azonban ez olyan átfogó egyeztetést igényel, hogy semmiképp sem sietnénk el a megalkotását. A szándék egyértelmű, de mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal szempontjai hangsúlyosan meg kell, hogy jelenjenek benne.
- A munkaügyi kirendeltségek munkájával kapcsolatban is sok a kritika. Hogyan tennék azokat hatékonyabbá?
- Jelenleg a munkaügyi szervezet a sikeres állásközvetítések harmadát bonyolítja le. Ezt nagyon kevésnek tartom. Az ügyintézők idejének túlnyomó részét az adminisztrációs feladatok kötik le. Ősztől komoly változásokat indítunk el, számos, a bürokrácia csökkentését célzó jogszabály-változtatással, és szeretném, ha az eredmények legkésőbb január végétől már az ügyfelek számára is érzékelhetőek lennének. Már dolgozik egy munkacsoport az informatikai rendszer korszerűbbé tételén, egy másik pedig a bürokráciacsökkentési lehetőségek feltárásán. Úgy alakítjuk át a kirendeltségek munkáját, hogy a tartós munkanélküliek elhelyezkedésében való segítség mellett az ügyintézők több időt tudjanak a frissen álláskeresővé váltak újbóli munkába állásának támogatására fordítani, mivel minden statisztika azt igazolja, hogy az első hat hónapban a legmotiváltabbak a munkanélküliek.
- Az átalakítás érintené az eddigi regionális rendszerű működést is? Van értelme az egyszer már nem kevés pénzzel regionálissá átalakított szervezetet visszaalakítani?
- A régió vagy megye kérdés nem közvetlenül a mi hatáskörünkben dől el, de nagyon úgy tűnik, hogy visszaállna a korábbi megyei szervezeti forma. Végleges döntés valószínűleg januártól lenne, de úgy gondolom, a fő kérdés nem ez. Az új gondolkodásmódnak megfelelő, ügyfélcentrikus struktúrát megyei szinten is ki lehet alakítani.
- Mikorra várható, hogy új elnöke lesz az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek?
- A héten várhatóan megjelenik az elnöki posztra szóló pályázat és rövid időn belül meglesz az eredményhirdetés is.
