Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bármit is találjon ki a kormány a bedőlt jelzáloghitelekkel kapcsolatban, az akkor lesz megfelelő, ha teljesen transzparens a módszere és hosszú távú megoldást kínál - mondta Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers (PwC) igazgatója egy sajtóbeszélgetésen. Magyarországon 90 ezerre nőtt - ez év márciusára - a problémás hitelek száma, ami a statisztikai becslések szerint 200-250 ezer embert érinthet.
Nemzetközi példák mutatnak rá, hogy ha csak a rövid távú célok számítanak - a hitelbedőlések megakadályozása, kezelése -, akkor az érintettek akár több évre is beragadhatnak egy roppant kedvezőtlen helyzetbe. Ha a hitelproblémákat kezeli is valamilyen intézkedés, az még nem oldja meg az alapvető gondokat: azt például, hogy sokan azért nem tudták fizetni a törlesztőrészleteket, mert elveszítették az állásukat.
A felmérések szerint a forint ingadozó árfolyama mellett a megugró munkanélküliség volt az, ami igazán megdöntötte a hiteleket. Márpedig ha Magyarországon a több százezer érintett helyzete nem javul, akkor annak a hitelek sorsától függetlenül is negatív hatása lesz a makrogazdaságra.
A kormány elképzelései egyelőre homályosak, csak annyi látszik biztosnak, hogy a Nemzeti Eszközkezelő felállításával az állam a bedőlt hiteleket kezelné és a hitelesek bérleti konstrukcióban maradhatnának a lakásukban. Bunna szerint a konstrukció kidolgozásakor az egyik legfontosabb iránynak kell lennie, hogy az ne a költségvetést terhelje, hanem a tőkepiacról legyen biztosított.
