Részben a háztartási energia árának emelkedésével, de főként a szezonális élelmiszerek drágulásával magyarázható, hogy a júniusi infláció meghaladta a várakozásokat. Júliusban ugyanakkor jelentős szakadás várható a fogyasztói árindexben, de hosszabb távon az energia- és élelmiszerárak fékezhetik a dezinflációt.
A várakozásokhoz képest magasabb lett a júniusi fogyasztói árindex: az éves drágulás üteme 5,3 százalékot tett ki, szemben a Napi által megkérdezett piaci elemzők 5 százalékos konszenzusával. Várható volt, hogy a májusi rossz időjárás miatt drágulnak a szezonális élelmiszerek, de az egy hónap alatt tapasztalt 0,8 százalékos élelmiszerár-emelkedés meglepetést okozott. A szezonális élelmiszerek 7 százalékos növekedése nélkül számolva egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkentek az árak. A háztartási energia ára is az átlagot meghaladó mértékben, 0,9 százalékkal emelkedett, aminek oka az ártámogatási rendszer megváltozása volt. A ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkek esetében ugyanakkor továbbra sem látszik az árnyomás, mindkét termékkör ára csökkent májushoz képest, ahogy a korábban jelentős árfelhajtó tényezőként jelentkező egyéb cikkek és üzemanyagok ára is csökkent.
Tizenkét havi összevetésben azonban jóval kisebb mértékben jelentkezett az élelmiszerek árának növekedése, ugyanakkor a háztartási energia, a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok esetében az átlagot meghaladó volt a növekedés. A szolgáltatások árai az átlagossal közel megegyező mértékben emelkedtek, a tartós cikkek esetében viszont minimális volt a drágulás, ami továbbra is a nyomott keresletre utal. Ezt támasztja alá a maginfláció alakulása: havi szinten stagnálást mutatott a volatilis tényezőktől megtisztított mutató, éves összevetésben pedig 3,5 százalékot tett ki, ami fél százalékpontos csökkenés májushoz képest.
Az OTP Bank elemzői szerint a szezonális élelmiszerek drágulása nemcsak a júniusi inflációs adatot emelte meg, hanem az inflációs pálya jövőbeli alakulását övező legfontosabb felfelé mutató kockázatként azonosítható. A burgonya közel 50 és a friss hazai és déligyümölcsök 15 százalékos és áremelkedése különösen annak tükrében jelentős, hogy az elmúlt négy évben ugyanebben az időszakban ezen termékek árai jelentősen csökkentek vagy stagnáltak. Ráadásul ha ez a kockázat realizálódik, az némi csúszással a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedését is okozhatja. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint is tartós lehet az élelmiszerek árának emelkedése, akár 1-2 tized százalékponttal megemelheti az inflációs pályát. Ugyanakkor több kedvező folyamat is látszik: a forint gyengülése sem a tartós, sem a ruházkodási cikkek árában nem okozott változást, kizárólag az üzemanyagok drágultak. Júliusban viszont nagy szakadás várható az inflációban - az áfaemelés bázisból való kiesésével -, 3,6-3,8 százalék köré eshet be a fogyasztói árindex, ugyanakkor a korábbi várakozásoktól eltérően a visszaesés mértéke kisebb lesz. Ennek oka az élelmiszerárakból fakadó felfelé mutató kockázat és a magas szinten stabilizálódott üzemanyagárak. Az év további hónapjaiban nem várható jelentős mozgás, 3,5 százalék körül alakulhat decemberben az infláció, bár a hatósági ármoratórium körüli bizonytalanságok ezen változtathatnak - véli Suppan. Az OTP-nél úgy látják, a jövő év második felében ér majd a 3 százalékos jegybanki célszint közelébe az áremelkedés üteme. Itt úgy vélik, az előbbiek mellett a belső kereslet élénkülésével középtávon a forint gyengébb árfolyama is okozhat esetleg addicionális inflációs nyomást.
