Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakosság májusban 27,4 milliárd forinttal kevesebb devizahitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, a devizakölcsönök állománya ezzel együtt 203,5 milliárd forinttal nőtt - derül ki az MNB tegnap közzétett adataiból. Azóta a helyzet egyértelműen tovább romlott, hiszen májusban a svájci frank (az állomány jelentős részét az ebben nyújtott kölcsönök teszik ki) átlagárfolyama nem érte el a 195 forintot, azóta az alpesi deviza több mint 20 forinttal drágult. Változatlan hitelállomány és frankerősség mellett tehát több mint 600 milliárd forinttal is emelkedhet az adósok hátraléka.
Nem csoda, hogy egyre több devizahitellel rendelkező tekint tompa kétségbeeséssel a folyamatokra. Aki három évvel ezelőtt vett fel svájcifrank-alapú hitelt, annak - még ha ezt rövidebb futamidővel, nagyobb havi terheket vállalva tette is - a hátraléka (a válság hatására bekövetkezett kamatemelést is figyelembe véve) majdnem meg is kétszereződhetett.
A BNP Paribas-csoporthoz tartozó UCB elemzése szerint dacára az MNB-alapkamat csökkentéseinek, ma még világosan látható a deviza- és a forinthitelek kamatszintje közötti különbség. Euróalapon (ma már más tulajdonképpen nincs a piacon) is az előbbiek 5,4 százaléktól, utóbbiak pedig hét százalék fölötti kamatozással érhetőek el. A forintkölcsönök többsége azonban 8-8,5 százalék közötti kamatozású. Azonos futamidő és hitelösszeg esetén a forint törlesztőrészlete csaknem negyedannyival magasabb az euróénál. (Ez egy tízmillió forintos, 25 éves futamidejű kölcsönnél körülbelül havi 14 ezer forintot jelenthet.) A svájci frankban eladósodottak tehát ha menekülni szeretnének, csak csöbörből vödörbe juthatnak (az átváltással fixálják a magasabb kölcsönt, a kedvezőtlenebb kamatok révén pedig a futamidő hátralevő részében is rosszabbul járhatnak). Esetleges fizetési nehézségek esetén átváltás helyett például az UniCreditnél is inkább a futamidő hosszabbítását javasolják. A bankok többsége óvja ügyfeleit egy ilyen lépéstől, de a feltételek láttán az adósok is inkább visszakoznak (Napi, 2010. június 30.).
Az új kihelyezéseknél azonban más a helyzet. Amint az MNB közzétette: a háztartásoknak nyújtott forintalapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül májusban 84 százalék volt (a lakáshiteleken belül 77 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 80 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 98 százalék).
