Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államcsőd elkerülése a cél, esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország sorsát, de az ország állapota rosszabb, mint hittük - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere tegnap délelőtt a Napi Gazdaság kkv-fejlesztési konferenciáján Debrecenben. A polgármester szerint a problémára jellemző, hogy egyes igazgatási ágazatokban elfogyott a személyi előirányzat.
Várhatóan szombaton tájékoztatja a kormány a közvéleményt az ország tényleges gazdasági és költségvetési állapotáról - mondta tegnap kora délután Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára. Ez várhatóan rosszabb lesz annál, mint amit a Bajnai-kormány bemutatott. A helyzet kezelése felvetheti olyan átmeneti intézkedések szükségességét, amelyek csak korlátozott ideig, körülbelül két évig lesznek érvényesek.
Konkrét intézkedéseket Kósa nem említett, csak azt hangsúlyozta - azonnali döntéseket kell hozni. Az eddig alkalmazott általános válságkezelési módszerek helyett a megoldást az jelentheti, ha új alapokra helyezik a gazdaságpolitikát. Kósa szerint a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg, azt azonban nem részletezte, ez pontosan mit jelenthet.
A polgármester leszögezte: az ország eddig a válságkezelést illetően szembe ment azokkal a módszerekkel, amelyeket máshol alkalmaztak, és ez nem maradhat így. A trend az volt, hogy az államok a hiány terhére öntöttek pénzt a gazdaságba, ezt Magyarország nem tudta megtenni.
A magyar gazdaság akkor tud versenybe szállni a régiós országokkal, ha hiteles gazdaságpolitikát folytat, ám Magyarországot az elmúlt években koncepciótlan sodródás jellemezte, ezek köszönnek vissza a gazdasági adatokban - mondta Varga.
Nemcsak a válságkezeléssel vannak problémák. Kósa megemlítette, hogy a fejlesztéspolitika logikája több szempontból is terhelt. Azt ugyanis eddig az határozta meg alapvetően, hogy merre lakik a "fontos elvtárs". Ékes példája ennek a felújított, de finanszírozás nélküli kórházak sora vagy akár az is, hogy egy vasúti felüljáró megépítése után három hónappal bezárták a vonalat. Ez nem fejlesztéspolitika, hanem késő Kádár-kort idéző osztogatás - fogalmazott a politikus. Arról nem is szólva, hogy a pályázatok köré kiépült egy bürokratikus, szakértői, pályázatírói lobbi. A válság közepette ráadásul nem a gazdaság talpra állítása volt a legfontosabb: talán nem a városközpontok felújítása volt az elmúlt időszakban a legégetőbb kérdés, mégis tömegével írtak ki ilyen pályázatokat.
Egyáltalán nem segíti a versenyképességet, hogy a vállalkozások besorolása most nem életszerű. Ami Magyarországon nagyvállalatnak számít, az európai vagy világviszonylatban kicsi, esetleg közepes. Ehhez képest a fejlesztéspolitika figyelmen kívül hagyja ezeket a cégeket, márpedig erre a rétegre kellene támaszkodni elsősorban, hiszen ezek a cégek meg tudnak jelenni az exportpiacokon - a polgármester példaként említette a Richtert és a Molt, de ide tartozik a Hajdúsági Iparművek is.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy jelentősen csökkenteni kell a vállalkozások adóterheit. Azt a kérdést, hogy mi ennek a fedezete, értelmetlen feltenni, hiszen egy teljesen új gazdaságpolitikára van szükség - mondta. A görög példa azt mutathatja meg, hogy ebben a helyzetben Magyarországot sem hagyják majd magára. A kormány érdekelt a fizetőképesség fenntartásában és az ország, a költségvetés stabilitásának megteremtésében, a külső finanszírozásról szóló tárgyalások során pedig olyan elemeket és szempontokat is érvényesíteni lehet, amelyekre korábban esély sem volt.
