A jövőben a legnagyobb kockázati tényezőt a fogyasztóvédelem megerősítése jelenti a nemzetközi pénzügyi intézmények saját bevallása szerint - mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a KPMG biztosítási konferenciáján. A helyzet egyetlen szereplő számára sem lesz könnyű, még a felügyelet számára sem. Jelenleg ugyanis lényegében minden megoldást a felügyelettől vár a lakosság, még akkor is, ha az adott esetben nem tartozik a PSZÁF kompetenciájába - mutatott rá Farkas.
Persze nem ez az egyetlen terület, ahol változásra kell számítani. A pénzügyi társaságoknak, így a biztosítóknak is szembe kell nézniük több olyan kockázati tényezővel, amelyek eddig nem bírtak különösebb jelentőséggel. Ma már az állampapírok sem sorolhatók automatikusan az alacsony kockázatú papírok közé. Másrészt a kockázati tényezők átívelnek a határokon, ma már bármelyik ország állam adósságából lehet vásárolni, s ezek a kockázatok szektorsemlegesen jelenhetnek meg, függetlenül attól, hogy kinek szól az adott termék.
Magyarországra is igaz, hogy a szereplőknek és a felügyeletnek egyaránt lépéseket kell tennie a kockázatok csökkentése érdekében. A PSZÁF stressztesztjeiből, amelyekben a bankok és a biztosítók egyaránt részt vettek, kiderült, hogy volt olyan biztosítótársaság, ahol problémát jelentett a tesztek végrehajtása, ennél is nagyobb gond azonban, hogy olyan biztosító is volt, amelyik semmilyen válságkezelő tervvel nem rendelkezett.
Abban mind a pénzügyi kormányzatok, mind a piaci szereplők egyetértenek, hogy a szabályokat erősíteni és szigorítani kell - abban persze vannak már vitás kérdések, hogy ennek milyen szintűnek kell lennie.
A felügyelet működésében persze ezen túlmenően is várható változás. Előtérbe kerülnek a szektorkockázati szempontok, és kiemelten kell kezelni a határon átívelő ügyleteket is. Emellett a felügyeletre is pluszfeladatot ró az új tőkekövetelmény-rendszer, a szolvencia II. bevezetése.
Másfajta átalakulásra mutatott rá Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke. Előadásában vázolta, hogy mind a gépjármű-felelősségbiztosítások, mind a cascók piacán jelentős mértékű állománycsökkenés figyelhető meg. A kötelezők esetében a díjak drasztikus csökkenése és a verseny miatt zuhant az állománydíj, 12 milliárd forint tűnt el a piacról, a casco esetében pedig az új autók értékesítésének zuhanása rántotta le a mutatókat - húszmilliárd forinttal ért el a szektor kevesebbet, mint a válság előtti csúcs volt.
