Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hiába reagált Magyarország kiemelkedően gyorsan a 2008 őszén berobbant gazdasági válságra, az intézkedések nem fejtették ki a remélt hatásokat, már ami az uniós kifizetéseket illeti. A kapkodás és a strukturális módosítást nélkülöző átalakítások miatt Magyarország kelet- és közép-európai viszonylatban a középmezőnyben van az uniós kifizetéseket figyelembe véve.
A 2007-2009 közötti időszakban összesen 3,4 milliárd euró összegben történtek kifizetések, ami a teljes rendelkezésre álló keret tíz százaléka, időarányosan pedig 23 százaléka - feltételezve, hogy évente a teljes keret azonos arányban megy ki. Ezzel Magyarország az ötödik helyet érte el a KPMG témában végzett kutatása szerint.
A legjobb válságkezelési stratégiát Észtország és Litvánia alakította ki, itt strukturális átalakításokat hajtottak végre, míg a többi tagállamban inkább rövid távú intézkedéseket tettek. Magyarország kifejezetten gyors volt, ám a módosítások nem voltak elég mélyrehatók - jegyezte meg Várnai Éva, a KPMG EU- és kormányzati tanácsadója.
A két balti állam 2008-ban viszonylag gyatra mutatókat ért el abban, hogy a megkötött szerződések a források milyen arányát kötötték le. Észtország itt a hatodik volt, tavaly pedig az első, Litvánia a tizedik helyről lépett a második helyre. Ezzel innen le is taszította Magyarországot: tavaly így csak harmadik lett ezen a listán. Tavaly Észtország a teljes keret 44 százalékát kötötte le szerződésekkel, Litvánia a 41 százalékát, Magyarország pedig a 39 százalékát.
A válságkezelés vesztese Románia volt, az ország csak a források két százalékát tudta kifizetni, és szerződéskötési rátája is alacsony: 2008-ban nyolcadik, tavaly az utolsó volt 26 százalékkal.
