Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi puhatolózás és óvatoskodás után - mely szerint az idei adócsökkentési tervekről csak az átadás-átvétel után dönt az új kormány - Matolcsy György leendő gazdasági miniszter a Magyar Nemzetnek nagyívű adócsökkentésről beszélt. Ezek szerint a szuperbruttó rendszerét visszamenőleg megszüntetnék úgy, hogy az új adókulcsok érvényben maradnának, vagyis csak az adóalap csökkenne a mostani, a bruttó bér 127 százalékát jelentő összegről annak száz százalékára.
Ezzel jelentősen javulna a lakosság jövedelempozíciója, ugyanakkor jelentős, 250 milliárd forint összegű rést üthet az intézkedés a költségvetésben. Szakértők szerint az idei 3,8 százalékra tervezett államháztartási hiány 5-5,5 százalékig kúszhat fel, ennyi mozgástere lehet az új kormánynak. Kérdés, hogy a Fidesz azért lengette-e be több ízben is, hogy a hiány nem állhat meg hat százalék alatt, mert eleve az volt a terve, hogy adócsökkentés címén egy jelentős összeget visszaereszt a gazdaságba, vagy attól tart, hogy a jelenlegi adat kozmetikázott és a feketeleves csak később jön. Matolcsy a lépést az államháztartás helyzetétől azért függővé tette.
A kiszivárogtatásból arra lehet következtetni, hogy első körben nem a vállalkozások, hanem a lakosság terheit kívánja csökkenteni a Fidesz, a vállalkozások pedig egyelőre nem kapnak jelentős, az szja-rendszer átalakításához mérhető könnyítést. Ez valamelyest ellentétben van azzal a Matolcsy által is többször hangsúlyozott céllal, hogy a gazdaságot kell mindenekelőtt élénkíteni.
A cégeknek egyedül az innovációs járulék eltörlése segíthet az idén. A járulék kiiktatása, amely címen 43,7 milliárd forint lett betervezve az idei költségvetésbe, nem új keletű, azt már több kormány is megpróbálta részben kiiktatni, részben beolvasztani más járulékokba. Ezek a próbálkozások azon buktak meg, hogy a járulék beolvasztásával azok a cégek, amelyek maguk intézik a munkatársak képzését, a későbbiekben nem szólhattak volna bele az általuk fizetett járulék felhasználásába.
A helyzet most egyszerűbb lenne, hiszen ha nincs járulék, nincs mit leosztani. Ugyanakkor ezzel a lépéssel azok a szakképzési intézmények kerülnének nehéz helyzetbe, amelyek jelenleg szerződésben állnak valamilyen céggel. Ezek az intézmények ugyanis - ha valóban még az idén nyáron megszűnik a járulék - egy csapásra elesnének bevételeik jó részétől.
