Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alkotmányellenesnek minősítette a Ptk. hatályba léptető törvényének egyes pontjait tegnap az Alkotmánybíróság, így májustól nem módosulhat a régi polgári törvénykönyv, erre 2011-ig várni kell. Az indoklás szerint több szempontból is aggályos a hatályba léptetésről szóló törvény.
Májustól a törvény első két könyve lépett volna hatályba, ebbe tartoznak az emberek személyi, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó alapvető szabályok; ezt követte volna a többi 2011-től, a köztes nyolc hónapot pedig átmeneti szabályokkal hidalták volna át. A májusi határidő túlságosan rövid felkészülési időt biztosít az emberek számára, márpedig az első két könyv olyan szabályokat változtat meg, amelyek alapvetően befolyásolják a személyi és családi viszonyokat - áll az Ab indoklásában. A testület szerint összesen hatvan nap állt volna rendelkezésre, hogy mindenki felkészüljön - hatóságok és magánszemélyek egyaránt -, a vitatott jogszabályt ugyanis március elején fogadta el az országgyűlés.
Más kérdés, hogy a Ptk. szövegét tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés, vagyis a változásra ezek szerint hat hónap állt rendelkezésre - erre hivatkozott különvéleményében Bragyova András alkotmánybíró, szerinte ugyanis felesleges volt elkaszálni a szabályozást. Arról nem is szólva, hogy a Ptk. vonatkozó szabályait leginkább a jogászok és hatóságok kell figyelemmel kísérjék, márpedig ez a kör már meg kellett hogy ismerje az új törvényt - az átlagállampolgár a hatályos szöveget sem ismeri.
A többségi vélemény szerint viszonylag nehéz egzakt eszközökkel meghatározni, mennyi idő kell a felkészülésre, hiszen ez jogszabályoktól függően más és más lehet. Az adótörvények jelentős, az adózók számára hátrányos módosítását illetően például 45 napos átmeneti időt határozott meg az AB, a Balaton környékének rendezésével kapcsolatban azonban egy évnél is hosszabb időt látott reálisnak. Ebben a konstellációban a Ptk. hatályba léptetésére kevés a hatvan nap.
Nem volt kibékülve az Ab a kétlépcsős hatályba léptetéssel sem, mert egy sor szabályt párhuzamosan kellett volna figyelemmel kísérni, amit - tekintettel a joganyag terjedelmére - irreális lett volna elvárni. Bragyova szerint viszont volt már példa arra, hogy több lépcsőben léptessenek életbe törvényeket, tipikusan ilyen volt a közigazgatási eljárásokról szóló törvény vagy a társasági törvények.
