Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pusztán a visszamenőleges hatály miatt, nem pedig a munkaerő-kölcsönző cégek aggályai okán találta alkotmányellenesnek a szövetkezetekről szóló törvény módosításáról szóló, a ciklus utolsó munkanapján elfogadott törvényt Sólyom László köztársasági elnök, aki a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak küldte meg véleményezésre.
A módosítás megváltoztatta volna az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait. A jogszabály január 1-jén lépett volna hatályba. A visszamenőleges hatály azonban ellentétes a jogállamiság elvével, ugyanis a törvény magánjogi jogalanyok számára kötelezettséget eredményezett volna, illetve korábban fennálló alanyi jogokat korlátozott volna.
Korábban a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége úgy vélte, hogy a jogszabály aggályos és nem kezeli a problémákat (Napi, 2010. február 26.). Félelmeik szerint a törvénymódosítás gyakorlatilag a teljes munkaerőpiacot megnyitotta volna a diákszövetkezetek előtt. A szervezet szerint a jogalkotási folyamat nulláról indulhat újra, lehetőség lesz a kérdés alaposabb átgondolására.
Nem kegyelmezett Sólyom egy másik jogszabálynak sem. Visszadobta ugyanis a csoportos keresetindításról szóló törvénymódosítást. Indoklása szerint a jogszabály túl elnagyolt, ezért bizonytalanságra vagy visszaélésre is okot adhat. A polgári peres eljárások részeként főleg az egyenként kis összegű kártérítések esetében teszi lehetővé a csoportos keresetindítást, az ilyen ügyekben ugyanis egy-egy károsult általában nem tud egyedül végigvinni egy pert. Tipikusan ide tartozhatna a Baumag-károsultak ügye vagy akár egy kartell beperlése is.
Az ügyvédi kamarák kritizálták a törvénymódosítást, mert jóllehet az alapötletet támogathatónak tartották, ám a jogszabályról nem egyeztettek semmilyen szakmai képviselettel (Napi, 2010. március 2.). Így a bírósági és ügyvédi jogalkalmazás kell hogy kialakítsa az ügymenetet, azt is, hogy egy panasz, amelyet a bírósághoz benyújtanak, mikor válhat keresetté és mikor kell elutasítani azt. Sólyom szerint egyébként az is aggályos, hogy a teljesen új szabályozásra 30 napos hatálybaléptetést szavaztak meg. Erre ugyanis sem a bíróság sem az ügyvédek nem tudnak felkészülni.
