A tegnapi jegybanki kamatdöntés megfelelt a piaci várakozásoknak: a monetáris tanács (MT) 25 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatlábat, és ezzel a kétszintű bankrendszer megteremtése óta nem látott mélységbe süllyedt az irányadó ráta. Az MT meggyőző többséggel támogatta a negyed százalékpontot, bár voltak a tartásra és az 50 bázispontos vágásra is javaslatok - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az indoklás a korábbiakhoz hasonló: a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága miatt szűkült a kamatpolitika mozgástere, bár az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt lenne a további csökkentés. Az MT megtárgyalta a szerdán megjelenő negyedéves inflációs jelentést is, amelyben módosították az inflációra és a GDP-re vonatkozó számokat.
A drágulás 2010-es ütemére vonatkozó előrejelzést a korábbi 3,9 százalékról 4,4 százalékra emelte a jegybank, 2011-re 2,3 százalékot várnak - mondta el Simor András. Az MNB számításai szerint legkorábban 2011 első negyedévében kerülhet a jegybanki háromszázalékos célszint alá az infláció, amelynek januári megugrása három okra vezethető vissza: megváltozott a fogyasztói kosár, megnőtt a forintban számított olajár, valamint a hatósági árak emelkedése is nagyobb volt a korábbinál. Ezek azonban nagyrészt a maginfláción kívüli tételek, a jegybank által vizsgált másfél-kétéves időhorizonton továbbra is a célszint alá várható a fogyasztói árindex.
Ami a GDP-t illeti, a nemzetközi konjunktúra révén kedvezőbbnek tűnik a nettó export hozzájárulása, a belső fogyasztást illetően viszont csak 2011-től számítanak érdemi növekedésre. Ennek eredőjeként - az IMF és a kormány előrejelzésével összhangban - 0,2 százalékra változtatták az idei visszaesésre vonatkozó prognózist, míg 2011-re meghagyták a korábbi plusz 3,4 százalékos becslést.
A nemzetközi pénz- és tőkepiaci kockázatok ugyan nőttek az utóbbi időben, de ezek korlátozottan hatottak Magyarországra - jelentette ki a jegybank elnöke. A költségvetési és a külső hiány leküzdésében jelentős eredményeket ért el az ország, de az adósságállomány továbbra is magas. Az ország kockázati megítélése attól függően változhat, hogy a befektetők melyik tényezőre helyezik a hangsúlyt - mondta Simor.
A bankrendszerrel kapcsolatban az elnök hangsúlyozta: kifejezetten jó évet zártak 2009-ben a hazai pénzintézetek, ám az idén a rossz hitelek miatt növekedni fog az értékvesztés és kevesebb egyszeri tétel tud emelni a bankok eredményén 2010-ben. A hitelezést még mindig visszafogja a bankok kockázattűrő képessége és az, hogy nem a pénzpiacról, hanem betétekből fedezik a kölcsönöket.
Ha a külső környezet januári romlása után tapasztalt javulás megmarad, a tőzsdék nem indulnak el lefelé és a kockázatvállalást mérő mutatószámok is kedvezően változnak, akkor márciusban újabb 25 bázisponttal mérsékelheti az alapkamatot a jegybank - nyilatkozta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Ezeken felül figyelembe kell venni a februári inflációs adatot is: ha a januári 6,4 százalék után ismét kellemetlen meglepetés jön, az könnyen véget vethet a további vágásnak. A reálgazdasági folyamatok ugyanakkor egyáltalán nem magyarázzák az emelkedő inflációt, ezért a januári számot óvatosan kell kezelni. Az is feltételezhető a pénzügyi válság tanulságait levonva, hogy a jegybank a jövőben nem fog olyan mereven ragaszkodni az inflációs célkövetéshez, más tényezőket esetleg nagyobb súllyal vesz majd figyelembe - véli a szakértő. Az elemző jelenleg arra számít, hogy 5,5 százalék lesz a kamatpálya alja, de nem kizárt, hogy a választásokat követően is enyhít a jegybank, ha az ország külső megítélése továbbra is kedvezően alakul, az új kormány nem kezd fiskális lazításba és nyíltan kiáll az euró bevezetése mellett.
