Meglepetést okozott a januári inflációs adat: az éves drágulás üteme 6,4 százalékos lett, szemben a Napi által megkérdezett elemzők 5,8 százalékos konszenzusával. A korábbi hónapokhoz hasonlóan januárban az üzemanyagok tovább emelték a drágulás ütemét mind havi (6,5 százalék), mind éves (31,7 százalék) összevetésben - egyrészt a tavalyi nagyon alacsony bázis, másrészt a megemelt jövedéki adó hatott az árszintre. Az üzemanyagokon túl az adóemelés nyomot hagyott a szeszes italok és a dohányáruk árindexén is: éves szinten 11,6 százalékkal, havi alapon 2,6 százalékkal drágultak, holott ez egy éve rendre 5,1, illetve 1,1 százalékot tett ki. Az élelmiszerek drágulásának mértéke ugyan nem nevezhető túlzottnak - havi alapon megegyezik az egy évvel ezelőttivel, éves összehasonlításban jócskán el is marad tőle -, de az idényáras élelmiszerek 13,7 százalékos havi változása korántsem nevezhető alacsonynak. A háztartási energia havi alapon az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. Ebben részben megjelentek a januári árváltozások, ugyanis egyelőre csak az alapdíjak emelkedtek - mondta a Napi Online-nak Mináry Borbála, a KSH szakértője. Igaz, a gázszolgáltatás alapdíjának 75 százalékos felsrófolása havi összevetésben 2,3 százalékkal növelte a földgáz árát. A távhő ára is érdekesen alakult: a decemberi hirtelen csökkenést - amelynek oka, hogy a fővárosban elengedték az alapdíjat - nem követte az árindex meglódulása. Ennek az a magyarázata, hogy több megyében a szolgáltatók azonnal érvényesítették az 5 százalékra csökkentett áfát. Emiatt februárban már nem lesz jelentős csökkenés a távhődíj árindexében, hiszen jószerivel csak Budapesten van hátra az áfamérséklés alkalmazása - tette hozzá a KSH szakértője. Ezeken felül a tartós cikkek árai is meglepetést okoztak: szeptember óta most emelkedett először az áruk havi alapon és éves összevetésben is jócskán meghaladták az egy évvel ezelőtti indexet.
Összességében három tényező hatására ugrott meg az infláció - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Egyrészt az élelmiszereknél - különösen az idényáras termékek esetében - szokatlanul nagy mértékben emelkedtek az árak. Másrészt az üzemanyagok esetében is az eleve vártnál nagyobb lett a drágulás, ami tavalyról húzódhatott át. Harmadrészt a hatósági árak emelése is kedvezőtlenül hatott, de ez az év első hónapjában amúgy is jellemző. Emellett említésre méltó a tartós cikkeknél tapasztalt drágulás: sem a nyomott kereslet, sem a forint árfolyama nem indokolja e folyamatokat - véli a szakértő.
Az üzemanyagok és a jövedéki adó árnövelő hatása nem okozott meglepetést, azonban az élelmiszereknél és az iparcikkeknél tapasztalt drágulás nem várt mértékben emelte az árindexet - állapította meg Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. Az utóbbiak nagyobb árdinamikája azonban kételyeket vet fel, hogy az eddig várt alacsony inflációs pálya tartható lesz-e. E termékcsoportoknál az infláció emelkedése széles körűnek nevezhető, nem egy termékhez köthető, ami az áremelkedés tartósságát valószínűsíti. Kedvezően alakultak viszont a belső inflációs várakozások legfontosabb mutatójának nevezhető piaci szolgáltatások, az optimizmust itt árnyalja az árcsökkenés szerkezete, emiatt a kedvező tendenciák átmenetinek bizonyulhatnak. Így a korábban három százalék alattinak gondolt inflációs pálya inkább a jegybanki célszint közelében mozoghat - mondta az OTP Bank szakértője. Ugyan ez még továbbra is alapot adhat a monetáris lazításra, az azonban már korántsem egyértelmű, hogy milyen mértékben, valamint mennyire szűkíti az MNB mozgásterét - tette hozzá Eppich.
