Soha nem látott többletet ért el a magyar folyó fizetési mérleg az idei harmadik negyedévben: 698 millió eurót tett ki, azaz még a második negyedévi, 475 millió eurós plusznál is magasabb lett - adta hírül az MNB. A tőkemérleggel együtt számolt finanszírozási képesség kiigazítatlanul 1052 millió euró lett, ami szezonálisan igazítva a GDP 4 százalékát tette ki. A Napi által megkérdezett elemzők korábban nulla, illetve minimális folyómérleg-többlettel számoltak. A jelentős különbség hátterében részben az áruforgalom vártnál kisebb romlása és a szolgáltatások egyenlegének javulása áll. A reálgazdasági egyenleg negyedéves növekedése azonban nem lett volna elegendő a rekordmagas folyó mérleghez, ehhez szükség volt a - magyar viszonylatban historikusan magas hiányt mutató - jövedelemegyenleg javulására is, ami mögött a közvetlen tőkebefektetésben érintett vállalatok csökkenő jövedelmezősége áll. A tőkemérleg ugyan romlott a második negyedévhez képest, de ez összességében nem tudta kioltani a folyó mérleg aktívumának növekedését.
A folyó- és tőkemérleg hatalmas javulása mögött az ország nettó adósság-visszafizetése és a beruházási célú import visszaesése áll - mondta Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. A régióban jellemző folyómérleg-hiányok az elmúlt években a közvetlen tőkebefektetésekből és ezzel együtt az országok adósságának emelkedéséből fakadtak. A válság nyomán a tendencia megfordult Magyarországon is: amíg 2008 harmadik negyedévében a pénzügyi mérlegben az adóssággeneráló finanszírozás soron csaknem 2500 millió euró aktívum szerepelt, most 900 millió euró deficit. A folyamat az összes régiós országban hasonló, ahol a tőkebeáramlás ilyen méreteket öltött - magyarázta az OTP Bank elemzője.
A háztartások fogyasztása ezzel párhuzamosan visszaesett és a megtakarítások is emelkedni kezdtek - az utóbbiak jelenleg fedezik az államháztartás finanszírozási igényét. Meglepetést okozott, hogy idén a vállalatok pénzügyi pozíciója pozitívba fordult, ez az alacsony tőkefelhalmozás és a készletállomány csökkenésének következménye. Az államháztartás és a háztartások összesített egyenlege egyensúlyban van, ebből következően a vállalatok mérsékelt felhalmozási aktivitása mozgatja a folyó mérleg egyenlegét - tette hozzá az elemző.
A hiány nagy része mindig a jövedelem soron mutatkozott meg, most a csökkenő profitkivét miatt tudott javulni az egyenleg - kommentálta a statisztikát Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A tőkemérleget az uniós transzferek segítették, a reálegyenlegen a szolgáltatások és áruk is javulni tudtak. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalom produkált jelentős pluszt: minden bizonnyal a kiutazó magyarok kisebb költései segítették a mérleget.
A magyar tendenciák nem egyedülállóak: erős a korreláció a GDP visszaesése és a folyó mérleg aktívuma között az összes régiós, illetve feltörekvő piaci országban, azonban nálunk ez hatványozottabban jelentkezett - mondta Bebesy. Törökország is jelentős folyómérleg-hiánnyal küszködött, de ott maradt a negatív egyenleg - hozta fel példának az elemző.
A második és harmadik negyedév tendenciái vélhetően fennmaradtak az utolsó három hónapban is - véli Kondora. A korábban készült prognózis szerinti 1,5 százalékos GDP-arányos folyómérleg-deficit 1-1,5 százalékponttal kedvezőbb lehet 2009 egészét tekintve, így a tőkemérleggel együtt pozitívba fordulhat Magyarország finanszírozási képessége. Bizonytalanságot okoz azonban a vállalati készletek alakulása: amennyiben megindul ezek növekedése, az ronthat a finanszírozási pozíción.
