Váratlanul gyorsult májusban az infláció, a fogyasztói árszínvonal az egy évvel korábbit 3,8, az áprilisit 1,5 százalékkal múlta felül - adta hírül a KSH. Az elemzők arra számítottak, hogy 3,4-ről 3,1 százalékra mérséklődik a pénzromlás éves üteme. A gyorsulásért alapvetően az élelmiszerek, azon belül is az idényáras élelmiszerek, vagyis a primőr zöldségek és gyümölcsök drágulása volt felelős. Ezt mutatja, hogy egy hónap alatt az élelmiszerek átlagára 4,9 százalékkal nőtt, ami az idényárasokat kiszűrve csupán 0,5 százalék lett volna.
Megszokott, hogy májusban az idényáras élelmiszerek átlagon felüli áremelkedést mutatnak, de most a szokásosnál is nagyobb volt a tempó - mondta a Napinak Mináry Borbála, a KSH szakértője. A drágulás azért is jelent meg ebben az időszakban erőteljesebben, mert a zöldség-gyümölcs kategóriában - az ilyenkor megszokott módon - a primőrök javára módosították a súlyokat, illetve több tétel árfelírása is májusban kezdődött meg. A gyümölcsök között így a földieper súlya lett a legnagyobb, májusban pedig elkezdődött a cseresznye árának indexbe illesztése is, míg a zöldségeknél az újburgonya megjelenése lökött egyet az árszínvonalon. A szakember szerint a májusi inflációs adat azért lehetett magasabb a vártnál, mert a friss zöldségek és gyümölcsök árváltozását meglehetősen nehéz megbecsülni. A többi termékcsoportnál nem voltak kiugró árváltozások, de a tartós fogyasztási cikkeknél újfent áremelkedés volt megfigyelhető, bár kisebb az áprilisinál. E körben a drágulást ismét alapvetően az új személygépkocsik okozták: az áprilisi 4,2 százalék után májusban 5,5 százalékkal kerültek átlagosan többe, mint egy évvel korábban - mondta Mináry.
Bár az üzemanyagok áprilishoz képest szűk egy százalékkal drágultak, az egy évvel korábbival összevetve így is közel 15 százalék volt az árcsökkenés. A következő hónapokban felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak az energiaárak, hiszen az olaj jegyzése másfél hónap alatt 50 dollár környékéről 70-re kúszott fel, ami tovább emeli az üzemanyagok amúgy is növekedésnek indult árát - mondta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő elemzője, aki szerint ez is érvet jelenthet az MNB döntéshozói számára, hogy tartózkodjanak az alapkamat mérséklésétől. A jól működő diszkontkincstárjegy-aukciók és az MNB-kötvények egyre nagyobb állománya azt jelzi, hogy sok pénz van a rövid lejáratú magyar instrumentumokban. Ezek befektetői viszont nemcsak a kamatkülönbözetre játszó külföldiek köréből kerülnek ki, hanem jelentős azon hazai invesztorok súlya is, akik óvatosságból parkoltatják tőkéjüket a három hónapos körüli konstrukciókban - mondta az elemző. Úgy véli, a hazai befektetőket nem riasztaná el a kamatvágás, de a monetáris tanácstól egyelőre nem várható lazítás. A szakember ugyanakkor nem lepődne meg, ha hosszabb távon vágna az MNB.
Nem vár kamatvágást a következő hónapokban Csontó Balázs, az AXA elemzője sem, aki csökkentésre az ősz folyamán számít, ám ennek feltétele, hogy a nemzetközi pénzpiaci hangulat huzamosabb ideig kedvező maradjon. Tatha Ghose, a Dresdner Kleinwort londoni elemzője szerint gyakorlatilag kizárható, hogy rövid távon monetáris enyhítésre kerülne sor, azaz középtávon valószínűleg marad a 9,5 százalékos alapráta.
Ilyen mértékű havi emelkedés az élelmiszerárakban 1998 óta nem volt - mondta az MTI-Ecónak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A szakember szerint az inflációs kilátások nem jók, véleménye szerint a következő hónapokban még több kellemetlen adat láthat napvilágot. A júniusi inflációban már megjelenik az elmúlt hetek üzemanyagár-emelése, így a következő hónapban már 4 százalék fölött lehet az árindex, az év végére pedig akár 8 százalék fölé is nőhet az év/éves infláció. A Raiffeisen Bank szakértője éves átlagban 5 százalék fölötti inflációra számít 2009-re és a jövő évre is. Ez jóval magasabb a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál. Az elemző nem tartja jónak, hogy az MNB a változatlan adótartalmú indexet helyezi kommunikációja középpontjába, azaz nem számítja bele a július 1-jétől esedékes áfaemelést.
Ádám Viktor