Azt tervezzük, hogy az év későbbi részében újra megfontoljuk a devizaalapú államkötvények kibocsátását - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek. Arról ugyanakkor nem nyilatkozott, hogy mekkora mennyiségről és milyen hozamról volna szó. Az a cél, hogy a megbízható gazdaságpolitika révén a piacról lehessen finanszírozni a költségvetést, ezért mindent meg is teszünk, ám nem csak rajtunk múlik, ezért kell nyitva hagyni a lehetőséget a további hitelek számára - mondta a pénzügyér. Legutóbb tavaly júniusban volt devizakötvény-aukció, akkor 1,5 milliárd euró értékben adtak el állampapírt, 5,75 százalékos kamat mellett - májusban a hozam 6,953 százalékon állt. Csehország - a június óta tartó szünet után - április 29-én indította újra devizakötvény-eladásait, 1,5 milliárd euró új forrást begyűjtve, míg Szlovákia május közepén rekordnagyságú, kétmilliárd eurós értékesítést bonyolított le.
Feltételezhető, hogy csak egy jelzésszerű, kisebb összegű devizakötvénnyel próbálkozik majd az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), bizalomerősítő lépésként - vélekedett Majoros György, a K&H Alapkezelő portfóliómenedzsere. Véleménye szerint ezzel ugyan a rövid távú piaci hangulat javítható, ám közép- és hosszú távon fontosabb volna, hogy minél kevésbé adósodjon el devizában az ország. A szakember szerint ha sikeres lesz is a devizakötvény-értékesítés, az az ország fundamentumain nem változtat, így befektetői szempontból nem lenne különösebb jelentősége. A forintállamkötvények értékesítését októberben függesztették fel, az aukciók a múlt hónapban indultak újra, és ma - szerény, 5-5 milliárdos meghirdetett tételekkel - tripla értékesítést tervez az ÁKK.
