Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több évtizeden keresztül még biztosan nem lesz érezhetően jobb a helyzet a korrupció terén, ennek több évszázados hagyománya van az országban - festett borúlátó képet Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára tegnap a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tegnapi ülésén, amelynek témája a korrupció és a versenyképesség kapcsolata volt. A volt gazdasági miniszter gyengének tartja a közigazgatást, túl gyakorinak a gazdasági súrlódásokat és hiányosságnak nevezte, hogy senki sem néz szembe igazán a problémával.
A Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának kutatása szerint a korrupciós ügyek 62 százalékban egyszerű eljárásokhoz, adásvételekhez kötődnek, a fennmaradó részt a többszereplős, láncba szerveződő megvesztegetés teszi ki. Ami az eljárás fajtáit illeti, a legtöbb lefizetés az ellenőrzésekhez kapcsolódik (41 százalékot tesz ki az ügyek száma alapján). Minden hatodik korrupciós ügy valamilyen közbeszerzéssel, illetve engedélyek, tanúsítványok megszerzésével van összefüggésben. Viszonylag jelentős kört ölel fel a nem részletezett, egyéb kategória.
A korrupció általában nem tisztán anyagi jószág megszerzésére irányul - ez az arány mindössze 8,4 százalékot tesz ki -, sokkal inkább valamilyen információ, engedély, pozíció megszerzése a cél. A korrumpált személy szempontjából persze egészen más a helyzet: az esetek 92 százalékában anyagi juttatást kap, az egyéb, járulékos ügyek aránya elenyésző.
A felmérés szerint a legkevésbé az adóhatóság alkalmazottai korrumpálhatók, őket a bíróságok követik. Kifejezetten magas az önkormányzatok körében a korrupció aránya, de még ennél is rosszabb a helyzet a rendőrség berkeiben. A mélypontot a minisztériumok, országos hatáskörű szervek jelentik. Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy ilyen arányszámok mellett naivitás volna a kormányzati szinttől várni a hatékony fellépést a korrupció ellen.
