Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt csütörtöki gazdasági csúcson a tűzoltó jellegű gazdaságmentő intézkedések és javaslatok mellett állandó téma volt az adórendszer átalakítása is. Minden parlamenti párt megfogalmazta a maga elképzeléseit, amelyek jó része normális esetben csak 2010-től léphetne hatályba.
Akadnak ugyanakkor olyan elképzelések is, amelyek biztosan megvalósulnak már 2009-ben. Ebbe a kategóriába tartozik a kormány munkahelymegtartó elképzelése is, ami lényegében egy járulékcsökkentő kedvezmény a legalább öt, legfeljebb ötven főt foglalkoztató vállalkozások számára. Ha e cégek vállalják, hogy az állományi létszámot egy fővel növelik, akkor az új alkalmazott után nem kell, e mellett további öt korábbi munkavállaló után tíz százalékponttal kevesebb járulékot kell fizetni egy éven át, vagyis az összesen 32,5 százalék helyett 22,5 százalékot. A második évben a kedvezmény mértéke már csak hat százalékpont lenne, a harmadik évben pedig eltűnne ez a kedvezmény. Ugyanakkor ideális esetben ekkorra már az általános adócsökkentő intézkedések nyomán eleve jóval kisebb lesz a járulékok mértéke - mondta Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. Azért Bajnai és nem Veres János pénzügyminiszter beszélt a járulékcsökkentést érintő intézkedésről, mert ez a gazdasági miniszter reszortjába tartozó gazdaságmentő csomag része. Mindez több dolgot is fölvet. Legelőször is azt, hogy a járulékcsökkentés forrása legalábbis bizonytalan. A terv ugyanis az, hogy a becsült kieső bevételt nem a központi költségvetésből finanszíroznák - ez a gazdasági miniszter szerint 50 milliárd forint körüli tétel. A tervezett forrást egy strukturális alap adná, egy kétéves foglalkoztatási program keretében. A vállalkozások bejelentenék az APEH-nak, hogy hány alkalmazott után fizetnek alacsonyabb járulékkulcs szerint (a rendszer: egy új emberrel öt régi után, két új emberrel tíz régi után járna alacsonyabb kulcs és így tovább), majd a kieső bevételeket úgy pótolná az APEH, hogy lényegében lehívná azt a foglalkoztatási programból. Elvileg nem lehetne csalni, hogy gyorsan leépíti egy cég az alkalmazottját, majd kedvezményesen ismét felveszi, mert az adóhatóság visszamenőleg is megvizsgálja az átlagos statisztikai létszámot.
Az azonban szakértők szerint aggályos, hogy a strukturális alapok forrásából a költségvetés bevételeit akarja pótolni a kormány. A javaslatot Brüsszellel is jóvá kell hagyatni, ennek kimenetele ma még nem ismert. Vélhetően abban bízik a kormány, hogy a jelenlegi helyzetben az unió hajlandó efféle, "meredek" ötleteket is támogatni.
Ez azonban még nem az egyetlen ötlete a kormánynak a jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatban. A gazdasági miniszter óvatos, semmiféle konkrétumot nem tartalmazó közlése szerint valamilyen, a társaságok adóterheit csökkentő változásra még lehet számítani jövőre. Az nyilvánvaló, hogy januári hatállyal már semmit sem lehet keresztülvinni, bármilyen módosításról is legyen szó, az csak év közbeni bevezetéssel képzelhető el. Kérdés persze, mi lehet ez, hiszen azt Bajnai is elismerte, sok értelme nincs egy módosítással "keresztbe vágni" a cégek adóévét. Vagyis a változás csak olyan lehet, ami év közben nem okoz jelentős adminisztratív pluszterheket. E körbe tartozhat akár a különadó évközi kivezetése is.
