Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak a közösségi célokat szolgáló, állami építési beruházásokhoz kapcsolódóan kell majd a beruházóknak 2009. január 1-jétől a fejlesztés egy százalékát kortárs műalkotás létrehozására vagy beszerzésére fordítaniuk, és azt a beruházás környezetében elhelyezni - derül ki a hamarosan a kormány elé kerülő jogszabály tervezetéből. A kortárs képzőművészeti és iparművészeti alkotások létrehozását segítő közmegrendelésekről szóló törvényjavaslat szerint ez a kötelezettség nem vonatkozik az uniós támogatásokból megvalósított fejlesztésekre, mivel ezeknél nem megengedett az ilyen célú felhasználás. A kulturális tárca számításai szerint ezek nélkül is jelentős, évi 1-4 milliárd forint értékű megrendelésekhez juthatnak hozzá a képző- és iparművészek. Az állami támogatás csak maradandó és élő művész által létrehozott alkotásra költhető.
A tervek szerint a közösségi építmények (oktatási, egészségügyi, kulturális, sport-, közigazgatási célú intézmények), a közhasználatú műtárgyak (utak, hidak) és az úgynevezett vonalas beruházások (autópályák, vasútvonalak) beruházóinak nettó 400 millió forint beruházási érték felett lesz kötelező egy százalékot kortárs művek létrehozására költeni, és azok alkotóit pályázaton kiválasztani. A közmegrendelési rendszer működtetését a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus végzi majd - feladata lesz a pályázatok kiírása a képzőművészek számára és a pályaműveket elbíráló Közmegrendelési Művészeti Bizottság szakértő tagjainak kinevezése. Az OKM szerint a rendszer működtetése külön költségvetési keretet nem igényel, azt az egy százalék terhére számolják el. A lektorátus díja a rendelkezésre álló összeg 20 százaléka, de legfeljebb pályázatonként 10 millió forint lehet. A 100 és 400 millió forint közötti beruházások esetén a beruházónak elegendő lesz - pályázat nélkül - a beruházás egy százalékát kortárs művek vásárlására költeni, és azt a beruházáshoz kapcsolódó építményben elhelyezni. Ekkor a beruházó azt vásárol, amit akar, csak műbírálatot kell kérnie a lektorátustól, amely azt igazolja, hogy valóban kortárs alkotásról van szó.
Bonyolult eljárásrend alapján választják majd ki a vonalas beruházásokhoz kapcsolódó műalkotások terveit és kivitelezőit. Ekkor a lektorátus két pályázatot ír ki: az elsőt a beruházó és a beruházással érintett települések önkormányzatai, a másodikat pedig a megvalósításra a művészek számára. Az első kiíráson a beruházó a beruházáshoz kapcsolódó építményekre kerülő műalkotások létrehozását pályázhatja meg, míg az önkormányzatok közösségi épületeken vagy közterületeken elhelyezhető alkotások terveivel indulhatnak. A lektorátus akár több pályázót is támogathat. A második, művészek számára kiírt pályázatokat a vonalas beruházások esetében is a Közmegrendelési Művészeti Bizottság bírálja el, azonban döntést csak a beruházó által megpályázott műalkotás megvalósításáról hoz, a települések területén megvalósítandó alkotásokról viszont továbbra is az önkormányzatok döntenek a lektorátus által kiadott szakvélemény alapján.
A Közmegrendelési Művészeti Bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazati joggal rendelkezik a lektorátus által kirendelt legalább három művészeti szakértő (köztük egy művészettörténész és a tervezett alkotás művészeti ágának képviselője), a létesítmény építésztervezője, a beruházás használója (ha az nincs, akkor a beruházó, amennyiben ő nem indult a pályázaton), valamint a lektorátus képviselője.
