A bankszektor augusztusi adataiból arra következtethetünk, hogy a bankok forrásgyűjtő akciói, a a kamatadókampány éves évfordulójára időzítettek, meglehetősen sikeres volt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint ugyanis augusztusban 67,5 milliárd forinttal nőtt a háztartások bankbetéteinek állománya, miközben a februártól júliusig tartó időszakban átlagosan 2,2 milliárd volt a havi gyarapodás. A kamatadó elől menekülő pénzt persze így sem tudták "visszahozni" a bankok, hiszen tavaly augusztusban csaknem 240 milliárd forint áramlott ki a betétekből. A növekedés egyébként most kizárólag a forintbetéteknek volt köszönhető, a devizamegtakarítások értéke ugyanis csökkent. Ebben persze részben szerepet játszott a dollár gyengülése is. Az árfolyamhatás két oldalról is apasztotta a háztartási vagyont: részben erodálta a devizabetétek (már 910 milliárd feletti) értékét, de növelte a kinnlévőségeket is. Számításaink szerint a lakosság egyetlen hónap alatt mintegy 40 milliárd forintot "bukhatott" - a svájcifrank-hiteleken. Augusztusban ezt figyelembe véve is meglehetősen élénk maradt az eladósodási kedv, a háztartások hitelállománya ugyanis 163,4 milliárd forinttal nőtt. Ennek köszönhetően először fordult elő, hogy a hitelállomány nagysága meghaladta a betétekét. A kölcsönfelvétel megugrását jól mutathatja, hogy 2005 végén még 1300 milliárddal több betétet, mint hitelt tartottak nyilván a háztartásoknál a bankok. Az elmúlt egy évben a betétállomány 7,6, míg a hitelek állománya 22,4 százalékkal emelkedett. Ha öt évre nyúlunk vissza, akkor azt látjuk: a háztartási betétállomány szinte pontosan a háromszorosa volt a hitelek állományának.
