Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánszemélyeknél alkalmazott banki kamatszint egyre kevésbé függ a hazai irányadó kamattól. A kereskedelmi bankok által nyilvántartott háztartási hitelállomány 48,8 százaléka ugyanis már devizában volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén júliusban. A betéteknél azonban más a helyzet. Az elmúlt években ugyan itt is egyre nagyobb teret nyer a deviza, de ennek teljes betétállományon belül aránya az idei hetedik hónap végén is "csak" 15,2 százalékot tett ki (öt éve még jócskán öt százalék alatti részesedésről beszélhettünk). Amennyiben a teljes megtakarítási szerkezetet vizsgáljuk, akkor sem módosul jelentősen ez a kép. Hiába költenek ugyanis egyre több pénzt befektetési jegyekre, illetve öngondoskodásra (biztosítások, pénztárak), a hazai lakosság konzervatív szemlélete miatt utóbbiaknál is jelentős - bár kétségkívül egyre csökkenő - a forinteszközök súlya. Számításaink szerint a megtakarítások legfeljebb kétharmadát érintheti közvetlenül vagy közvetve (például az igen népszerű ingatlanbefektetési jegyeknél a portfólió jelentős hányada állampapírban van, ami egy kamatcsökkentéssel mindenképpen "átárazódik") a jegybanki alapkamat. Persze ezt a hatást sem lehet teljesen lineárisnak venni. A bankok árazását ugyanis jelentősen befolyásolja aktuális forrásigényük (a forintalapú kölcsönökről már szinte szót sem érdemes ejteni, az új kihelyezéseknél ugyanis ezek nagysága elhanyagolható), a kötvények hozamában, illetve árfolyammozgásánál pedig számtalan más tényező is közrejátszik.
