Amennyiben az áremelkedés indokolja, csökkenteni kellene az élelmiszerek áfáját - mondta tegnap újságírók előtt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Erről a tárcavezető - mint azt hétfőn bejelentette - szerdán terjeszt be javaslatot a kormánynak. A miniszter szerint többféle módon is lehet csökkenteni az élelmiszerek árát: az egyik módszer az áfa csökkentése egyes termékek esetében, a másik az önköltség csökkentése, konkrétan az állattartók költségeinek mérséklése. Utóbbi állami gabonafelvásárlással is elősegíthető - tette hozzá. Az intézkedéscsomag három változatban is elkészült, a lehetséges beavatkozási lehetőségek közötti optimális megoldás kiválasztása érdekében. A miniszter elmondta, hogy a megoldási javaslatokba beletartozik a tőkehús áfájának ötszázalékos csökkentésére vonatkozó indítvány is. Itt kizárólag a tőkehúsra gondol a miniszter, aki szerint nem kell a feldolgozott termékek áfáját is csökkenteni, a tőkehús áfájának csökkentése ugyanis begyűrűzne a hústermékek árába is, azaz hozzájárulna azok visszaeséséhez. Ez ugyanakkor csak egy lehetőség. Gráf nem rejtette véka alá, hogy más érintett tárcák vezetői egyelőre elzárkóznak attól, hogy "hozzányúljanak" az áfához. Közölte ugyanakkor, hogy a pénzügyminiszterrel nincs elvi ellentéte abban, hogy a túlzott élelmiszerár-emelkedést meg kell akadályozni, a gyakorlati kérdésekben természetesen egyeztetni kell a két tárca között. Az áfa csökkentésére vonatkozó verziót különben az agrárminiszter szerint akkor lehetne alkalmazni, ha az átlagos áremelkedés meghaladná a 20 százalékot - Gráf ugyanakkor reméli, hogy az áremelkedés nem lesz nagyobb 20 százaléknál. Az élelmiszerár-emelkedésnek ugyanis van egy "természetes határa": a fizetőképes kereslet.
A 20 százalék alatti áremelkedést mindenesetre a termelői költségek csökkentésével szeretné kezelni az agrártárca - tette hozzá a miniszter. Lapunk kérdésére, miszerint ezt milyen eszközökkel képzeli el, kifejtette, hogy az állattenyésztés terén egészen konkrét programja van: ötéves futamidejű hitelt adnak a mostani takarmányfelvásárláshoz, 50 százalékos kamattámogatás mellett. Emellett a minimumra szorítja a tárca az állatorvosi költségeket, s gyakorlatilag a minimumszintre a környezetvédelmi költségeket is, például a trágyaelhelyezés kapcsán. Az állattartók költségeinek csökkentését az állami gabonafelvásárlással már el is kezdték segíteni: az állam a múlt héten vásárolt az európai uniós intervenciós készletből mintegy 100 ezer tonna kukoricát, tonnánként kevesebb mint 200 eurós áron, emellett a sertéstartók is vettek 140 ezer tonnát. A hazai raktárakban lévő mintegy 900 ezer tonna intervenciós áruból még hozzávetőleg 200 ezer tonnát vásárolna meg az állam.
