Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Abban mindenki egyetért, hogy a megszorítások és a makrogazdasági mutatók alakulása egészen biztosan befolyásolja a Magyarországon tevékenykedő cégek hitelfelvételi, illetve beruházási kedvét. A konkrét következményeket illetően viszont már meglehetősen különbözőek a vélemények. Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési központjának igazgatója szerint a vállalati hiteligények a beruházási tervekkel hozhatók összefüggésbe. A költségvetési hiány csökkenése elviekben élénkíthetné a vállalati hitelkeresletet, amennyiben a költségvetési hiány lefaragása alapvetően a közkiadások, a magánszféra terheinek mérséklése és ezáltal a gazdaság versenyképességének javulása mentén valósulna meg. A magyarországi hiánycsökkentés azonban inkább a közterhek emelkedését, ezáltal a gazdasági növekedés - legalábbis átmeneti - csökkenését eredményezi, ami mindeddig nem járt együtt a szabályozási környezet egyszerűsítésével, átláthatóbbá tételével. Vojnits szerint ebből egyértelműen az következik, hogy a vállalatok beruházási szándékaiban minimum átmeneti visszaesésre lehet számítani, ami mérsékli a hitelkereslet növekedési ütemét.
A Budapest Bank szakértői szerint azonban ezek a folyamatok összefüggéseikben csak hosszabb távon ítélhetők meg reálisan. A cégek hitelkeresletében szezonális tényezők is közrejátszanak, például a nyári szabadságolások vagy a mérlegzárási időszak. Továbbá vannak olyan szektorok, amelyeket jobban érintenek a csökkenő állami megrendelések, ami maga után vonja a hitelkereslet csökkenését: ilyen például az útépítés.
