Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén gyakorlatilag három héttel korábban van a szőlő vegetációs időszaka a szokásoshoz képest. Az oportó már szinte teljesen beszíneződött Villányban, a Csabagyöngye szürete pedig a héten elkezdődik, ahogyan valószínűleg rögtön az Irsai Olivér szürete is beindul. A korai érés oka a hőség mellett az, hogy nem volt igazán kemény a tél. Ez különben nem ismeretlen folyamat a magyar szőlészek-borászok előtt: 2000-ben, illetve 2003-ban szintén ehhez hasonló volt az időjárás – emlékeztet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára. Horváth Csaba felhívja a figyelmet arra, hogy ez a helyzet speciális felkészülést kíván meg a borászatoktól. Az egyik legfontosabb, hogy az idén „vezérszempontként” nem a cukortartalmat kell nézni, hanem elsősorban a szőlőben lévő sav mennyisége határozza meg a szüret időpontját. Ha valaki minél magasabb cukortartalmú mustot szeretne, könnyen lehet, hogy szinte teljesen elbomlik a sav a nagy melegben. A 35 Celsius-fok feletti hőségnapokon a növény nemhogy tápanyagot nem raktároz el, hanem a meglévő szerves anyagait, a bogyóban lévő savakat égeti el. A bornál pedig az alkoholtartalom, a savtartalom és a zamat hármasának kell egyensúlyban lennie. Amennyiben a sav hiányzik, a bor „gerinctelen, lágy, nagyon nehezen eltartható, hamar elvénülő” lehet. Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy az egész évjáratra igaz lesz-e ez, mert ha jön egy nem túl hosszú, de csapadékosabb időszak, az a közép- és késői érésű fajtáknál, a kékszőlők esetében akár különleges minőséget is produkálhat.
Jelenleg a borászoknak nagyon kell figyelniük a szőlő savtartalmát, illetve nagyon hamar meg kell kezdeniük a szüretet, amikor a sav mennyisége eléri a kívánt szintet. Továbbá a hűtésre is igencsak ügyelniük kell, ugyanis a korábbi szüret magasabb hőmérsékletű időszakban kezdődik, ráadásul még nem hidegek az esték, ami lehűtené a szőlőt és az erjedő mustot – hívja fel a figyelmet a főtitkár, hozzátéve: akinek lehetősége van rá, az akár szárazjég hűtse a szőlőjét. A korábbi tapasztalatok alapján a fogyasztók vélhetően nem a gyenge évjáratok közé sorolják majd az idei esztendő terméséből készült bort. A kínálatot persze „széthúzhatja”, hogy egészen biztosan lesznek olyan borászok, akik nem tudnak megbirkózni az idei, nem csekély tudást igénylő feladattal, és meglátszik majd az is: ki az, aki technikailag, illetve tudásban felkészült arra, hogy az extrém helyzetben is megfelelő minőséget produkáljon.
A szőlő mennyisége az idén kevesebb lehet az átlagosnál, borból a korábbi 4-5 millió hektoliterhez képest négymilliónál biztosan kevesebb készül – és nem csak a szokatlan meleg miatt. A kunsági borvidéken majd 2000 hektárnyi százszázalékos rügykár keletkezett a tavaszi fagyok nyomán, a terméskilátások csökkenéséhez pedig az is hozzájárul, hogy az elmúlt két évben közel ötezer hektár ültetvényt vágtak ki az országban. Idén mindenesetre a tavalyi kis termés miatt jelentős készletek nincsenek a pincékben.
